Furcsa interjút adott az Indexnek Katrein Ferenc, volt magyar kémelhárító, aki 2000-2013-ig a Nemzetbiztonsági Hivatalban és utódszervében műveleti igazgatóként is dolgozott. Kilépése a nyilvánosság elé már csak azért is szokatlan, mert hasonlóra kevés példa akad Magyarországon, arra pedig végképp nem, hogy egykori kémelhárító részletesen beszéljen szigorúan szakmai ügyekről, nyíltan politizáljon, bizalmas információkat osszon meg a nagyvilággal.

A kémelhárítók helyzete ráadásul a szolgálatokon belül is különleges. Optimális esetben fel tudnak sorakozni nemzeti ügyek mögé, amelyekben a hazai pártkötődés és a szorongató belpolitika kevésbé fontos. Magától értetődően minden kormány erős pórázon igyekszik tartani a szolgálatokat, de kémelhárítóként, az extrémizmus, szélsőjobboldal és nemzetközi terror elleni küzdelemről (Katreinnek ez volt a szakterülete) túlzás volna azt állítani, hogy az aktuális kormánnyal és a politikával való birkózás lenne a lényege. A kémelhárító munkája – a hivatalos megfogalmazás szerint is – Magyarország védelme, ha patetikusak akarunk lenni, belpolitikai berendezkedéstől függetlenül, a hazafias alapú nemzetbiztonsági jelenlétet várják el tőle parancsnokai.

Interjújában Katrein nem pusztán az orosz titkosszolgálatok felépítéséről, kapcsolódásairól, szándékairól ad részletes látleletet, de meglepő nyíltsággal beszél saját egykori munkájáról is. Konkrét események, konkrét nevek hangoznak el az interjúban, Katrein minősít és elemez – amit a nyilvánosság előtt egy volt műveleti igazgató soha az életben nem tehetne meg. De túl ezen – végképp szokatlanul – állást foglal hazai politikai kérdésekben, elmondja véleményét a hazai kormányok különféle lépéseiről, a civil szervezetekről, a romagyilkosságokról, Győrkös Istvánról, a keleti nyitásról, a letelepedési kötvényekről, és még sok minden másról.

Saját „legendája” szerint egyszerűen elege lett az oroszbarát húrokat pengető kormánypolitikából, feladta állását és távozott. Katrein Ferenc azonban csak a leszerelés után négy évvel áll ki a nyilvánosság elé. Vállalja a szolgálati eskü megszegését is, legalábbis a kötelességszegés határán mozog, hiszen hasonló kitárulkozásra még leszerelés után sincs példa. Figyelemreméltó az is, hogy leszerelése óta Katrein Ferenc immáron külföldön, civilként él.

A tájékozatlanabb olvasónak aligha tűnik fel az izgalmas interjú olvasása közben, hogy amennyire Katrein kitárulkozónak és nyitottnak tűnik, annyira tematizálja is a beszélgetést. Pontosabban együtt tematizálja a kérdezővel: nagyrészt olyan ügyekről esik szó, amelyek a Fidesz-kormányra ütnek vissza (ebben az a legbájosabb, hogy Katreinnek, mint maga is mondja, csak 2013-ig van rálátása a dolgokra).  Lépjünk tovább a minősítő jelzőkkel: nemcsak szokatlan, de teljességgel példátlan, ha egy volt elhárító önként beleegyezik abba, hogy az újságíróval tematikai megkötöttség nélkül beszélgessen. Mi több, kiegészítő megjegyzésekkel segíti az újságíró munkáját, válaszaiban soha nem hárít, hanem önként, dalolva, bizalmas információkat közöl vele, és így a nyilvánossággal. Példátlan tehát, de csak akkor, ha interjúnak és nem közös munkának tekintjük az Index és Katrein beszélgetését.

A szükséges következtetéseket, hogy Katrein Ferenc kicsoda, miért most és miért az Indexnek nyilatkozott, hogy miért él külföldön, miért bírálja a jelenlegi kormányt és annak név szerint megnevezett politikusait, hogy a megjelenéssel egy időben miért készült el a már olvasható angol fordítás, és hogy ennek mi a célja, a tisztelt olvasóra bízom. Legyen elég annyi, hogy a jelek szerint Katrein Ferenc még mindig aktív, és nem feltétlenül Magyarországon.