Bizalomvesztés

A német vezető politikai elit markáns üzenetet kapott a választóktól. Egy minap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a jobboldali AfD a pártok népszerűségi listájának élére tört Kelet-Németországban. Azonban nem ez az első idei politikai földrengés a fritzeknél: a kiugróan sikeres EP-választási eredményük után, júniusban a Zöldek népszerűsége országosan meghaladta a kormányzó CDU/CSU támogatottságát.

A helyzet több éve változatlan: a kereszténydemokraták nem képesek meggyőző fölénnyel nyerni a helyi, tartományi és szövetségi voksolásokat. Inkább a második világháború óta nem látott támogatottsági mélypontra süllyedve kullognak a politikai mezőnyben. Állandósulni látszik az a gyakorlat, hogy a szavazatok elaprózódnak, és így az establishmenten kívüli pártok végeredményben megközelítik a győztest. A hagyományosnak nevezett politikai erőknek leáldozott – már nem Merkelnek, hanem az elitellenes, ellenzéki formációknak áll a zászló.

És hogy a német szavazók miért vonják meg tömegesen a bizalmat a kormányzópártoktól? Nos, elég utánaolvasni, mi is történt az elmúlt néhány nap során Németországban.

Július 29-én, a frankfurti vasútállomáson egy eritreai migráns a vonat elé lökött egy nőt és a kisfiát. Az édesanya időben elugrott az érkező szerelvény elől, ám a nyolcéves gyermek nem tudott elmenekülni, és szörnyethalt. Az ehhez hasonló támadásokat megelőzendő, a jövőben a német metróállomásokon biztonsági kapukat helyeznek el, amelyek a metrókocsi beérkezése után, kizárólag ellenőrzést követően engedik be az utasokat a sínek mellé. Az első ilyen berendezés Münchenben létesül, és terv szerint évekig eltart, mire a rendszer az egész országban kiépül. A biztonsági kockázat miatt tehát újfent súlyos pénzeket fordítanak a migránsok okozta bűncselekmények megelőzésére.

Szintén ezekben a napokban, július végén egy berlini rabbit arab bevándorlók szidalmaztak, majd leköpték.Míg Budapesten nyugodtan sétálgathat akármerre az ember kipában anélkül, hogy bármilyen inzultus érné, a német fővárosban ma már ezt nem lehet megtenni – köszönhetően a muszlim migránsokkal Németországba importált antiszemitizmusnak. Az izraelita közösséget ért támadások állandósulása miatt egy berlini zsidó vezető a rendőri védelem megerősítését szorgalmazza a zsinagógák környékén. A helyzet ugyanis kezd kezelhetetlenné válni.

A közelmúltbeli incidenseknek a fentebb leírt esetekkel még koránt sincs vége, hiszen a múlt héten, Stuttgartban a nyílt utcán szúrt le egy szír menedékkérő egy férfit. A fényes nappal történt kegyetlen gyilkosság nagy port kavart. Négy évvel ezelőtt, közvetlenül a migrációs hullám előtt jómagam is eltöltöttem néhány hetet a baden-württembergi fővárosban. Ekkor még egy nyugodt, békés Stuttgart fogadott, ahol bármerre lehetett keresztül-kasul járkálni. Ma már azonban aligha lennék képes arra, hogy a Schlossplatz és a Magyar Intézet közti félórás gyaloglást bevállaljam.

Jörg Meuthen, az AfD társelnöke a Németországon végigsöprő erőszakhullámról úgy nyilatkozott: az emberek a saját bőrükön érzékelik ezen problémákat, ezért ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A jobboldali politikus szerint ilyen esetekben a jogállamiság szem előtt tartása és a következetes igazságszolgáltatás a célravezető.

A német valóság napjainkban már nem a felhőtlen oktoberfestes sörözésekről, hanem az utóbbi napokban történtekhez hasonló utcai gyilkosságokról, antiszemita bűncselekményekről szól – és még csak említést sem tettünk a tömeges szilveszteri zaklatásokról, a rendszeres szexuális erőszakról és a keresztények elleni támadásokról.

A felelőtlen politizálás eredményeképpen a félelem a németországi mindennapok részévé vált, a biztonság pedig manapság olyan hiánycikk arrafelé, mint sivatagban a korallzátony.

Summa summarum: az emberek cserbenhagyására vezethető vissza az a bizalomvesztés, ami Merkeléket érte a bevándorlási válság kezdete óta. A választókat ugyanis nem lehet megvezetni – a CDU-t elhagyó milliónyi szavazó jól tudja, hogy a nevében konzervatív, jobboldali pártszövetség már nem az ő értékeit vallja és nem az ő érdekeit képviseli. Érzik, hogy az agyonhallgatott, ám súlyos problémák ügyében már nem számíthatnak a kormány támogatására. Éppen ebben rejlik az AfD sikere – a párt mindig képes áttörni az (el)hallgatás falát, és folyamatosan napirenden tartja azon tabukká átszőtt témákat, amelyek hatással vannak az emberek mindennapjaira.

A német választók tehát máshol keresnek válaszokat. És igazuk van – mit is várnának attól a Merkeltől, aki még az egészségi állapotáról is képtelen őszintén beszélni? De persze nem gond, ha egy kancellár esetleges súlyos betegsége veszélyt jelenthet az egész ország kormányozhatóságára. Legalább másfél millió szír agysebészt sikerült beengedni Németországba.

Így már mindjárt megérte.