Brahim Ausszaui nem buta ember
Brahim Ausszaui nem buta ember. Szeptemberben ezért csónakra szállt Lampedusa felé. Mert mi történt volna vele, ha nem Nizzában, hanem Tunéziában, az iszlám földjén próbál revansot venni a Mohamed prófétát ért sérelmek miatt?A kiérkező biztonsági erők pár lövéssel ártalmatlanítják Brahimot. A börtönkórházban kihallgatható állapotba pofozzák, majd átadják a kihallgató tiszteknek, a Líbiából hazatérő dzsihádistákon edződött szakembereknek, akikkel az eligazításon feljebbvalóik elfelejtették közölni, hogy hazájuk 2011-ben ratifikálta a kínzás elleni ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét, ami mellett a 2014-es új alkotmány is tiltja a rabok bántalmazását.
Így hát Brahim az elkövetkező napokat a kihallgató szobán tölti, ököllel, szíjjakkal verik, elektrosokkot vezetnek ujjbegyeibe, talpába és nemi szervébe, majd a hírhedt „sült csirke” pozícióban, kezét és lábát egy vasrúdhoz kötve lógatják egy éjszakán át. Reggel a kihallgatók berakják a gyűjtőbe, ahol egy emberre átlagosan egy négyzetméter jut.
Rabtársait, akik jellemzően drogkereskedelem és emberölés miatt elítélt köztörvényesek, esélye sincs radikalizálni. A cella felügyeletével megbízott rabnak utasításba adják, hogy ne hagyjon nyugtot a számára. Az elkövetkező hetekben Brahim aludni egy szemhunyásnyit sem tud, cellatársai rendszeresen verik, esténként pedig a kiéhezett férfirabok szabad prédájává válik. Míg rabtársainak hozzátartozóik hetente adnak be kintről élelmet, az ő látogatása tilos, így marad neki a napjában egyszer, jobb esetben kétszer felszolgált kenyér, haríra és kuszkusz maradéka. Néhanapján az őrök érte jönnek és elviszik kihallgatni. A fentiek addig folytatódnak, míg végül remegő kézzel írja alá, amit épp elé tolnak.
Közben a biztonsági erők minden férfitestvérét letartóztatják. Hiába esküdöznek Allahra, hogy fogalmuk sem volt arról, mire készült Brahim, ököllel, szíjakkal ütlegelik, családjuk női tagjainak megerőszakolásával, gyermekeik ellehetetlenítésével fenyegetik őket. A hatályos törvények értelmében – hiszen mégiscsak jogállamról beszélünk – hat-tizenöt nap múlva elengedik őket, de a nyomozás érdekeinek függvényében bármikor újra bevihetik.
Brahim szüleire az elkövetkező hónapokban esténként rárúgják az ajtót. A számláikat zárolják, a házat felforgató biztonságiak minden fellelhető készpénzt és értéket magukkal visznek, hogy a családnak ne legyen pénze ügyvédre. Marad hát a kirendelt védő, akinek száz másik ügye van és a frankofón jogász kaszt tagjaként eleve mély megvetéssel viseltetik az iszlamisták irányába. Miután Brahim Ausszauiból kihallgatói minden információt kifacsartak, bíróság elé állítják. A bíró unottan átpörgeti a dossziét, majd a 2015-ös antiterrorista törvény értelmében halálra ítéli. Az akasztófához már egy remegő roncsot vonszolnak, családja a szégyen miatt nem is kéri teste kiadatását.
Brahim Ausszauinak volt sütnivalója. Szeptemberben ezért csónakra szállt Lampedusa felé, hogy Európába érkezve kegyetlenül kivégezzen ártatlan embereket. Mert itt még neki is jogai vannak…
