Diploma nélkül

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy bécsi joghallgató. A tehetséges diák tanulmányai közepette harsány érdeklődést mutatott a közélet iránt, majd idővel teljesen beszippantotta őt hazánk nyugati szomszédjának politikai világa. 

A fiatal politikus az Osztrák Néppárt ifjúsági szervezetében szép ütemben haladt felfelé a ranglétrán, egyetemi tanulmányait pedig nem fejezte be. 25 évesen belügyminisztériumi államtitkár lett, 27 évesen országa külügyminiszterévé avanzsált. Ekkoriban kezdte el tematizálni a közbeszédet, sikeresen – releváns, karakteres politikai aktorrá nőtte ki magát, végül átvette pártja vezetését is. Majd olyan programot alkotott meg, amellyel a soron következő parlamenti választáson, mindössze 31 évesen Ausztria kancellárjává választották.

A fentebb említett személy pályájának jelenlegi állomásait is ismerjük. A fiatalember nem más, mint Sebastian Kurz, aki éppen második kormányát alakítja, és Ausztria első embereként a mai napig nem rendelkezik diplomával.

Kurznak fiatal kora ellenére megadták a lehetőséget a bizonyításra, első kormányzása idején pedig az általa vezetett kabinet kézzelfogható eredményeket ért el az ország gazdasági-politikai stabilitása, a migrációt érintő szigorítások és a politikai iszlám térnyerésének megakadályozása terén.

Adódik tehát a kérdés: vajon indokolt a hisztéria abban az esetben, ha egy 22 éves joghallgatót helyettes államtitkárrá neveznek ki, holott más országban diploma nélkül akár kormányfő (!) is lehet valaki? És mi a helyzet a sokszor hangoztatott elfogadó, liberális mantrával, miszerint „mindenkinek adni kell egy esélyt”? A tiszta lap nem illeti meg Rácz Zsófiát is? Aki egyébként mindemellett bizonyított már – volt már Magyarország ENSZ-be delegált ifjúsági küldöttje, politikai elemző, és most épp egy washingtoni ösztöndíjprogramból érkezett haza új munkakörének ellátása érdekében.

Sokan kiegyeznének nemhogy huszonévesen, de ennél idősebb korban is egy ilyen pályaívvel, tapasztalati tőkével.

Persze annak is van egy diszkrét bája, hogy az „OK boomerezés” közepette a fiatalok aktívabb politikai jelenlétéről álmodozó és az „elnyomó patriarchális keretekkel” szemben a nők bevonását már-már agresszíven erőltető ellenzék most egy kompetens fiatal nőt támad.

És még egy rövid lábjegyzet a végzettség kérdéséhez visszatérve.

Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, aki 2012 és 2017 között az Európai Parlament elnöke volt, majd a 2017-es Bundestag-választáson kancellárjelöltként a német kormányfői posztra aspirált, szintén nem rendelkezik diplomával. Sőt, emeljük a tétet, a politikusnak még érettségije sincs. Azonban érdekes módon vele szemben nem fogalmazódtak meg kételyek, nem volt szalonhiszti és műbalhé, hogy mindössze nyolc általánossal tevékenykedett az európai törvényhozás élén, vagy éppen így jelentkezett be Németország kancellárjának is.

És hogy van-e gond ezzel? Hát persze, hogy nincs! Hiszen Martin Schulz rendes, európai értelemben vett demokrata – és egy ilyen aranyembernél nem szép dolog firtatni, hogy van-e holmi iskolai végzettsége.