Elfújta a Szél
Mert bizony semmi nem marad eligazítatlanul, elszámolatlanul. A víz szalad, a kő marad, a semmiből pedig soha nem lesz semmi.Lábbal tiporta az LMP alapelveit, meggyőződés nélküli karrierista, néhány fős kamarillájával kézi vezérléssel irányította és zsarolta pártját, majd a bukás után elmenekül a következmények elől – nagyjából így foglalható össze az a hosszas dörgedelem, melyet Sallai R. Benedek zúdított Szél Bernadett nyakába egy, a párt tagjainak írott levélben. Mint ismert, tavaszra világossá vált, hogy bizony Mégsem Lehet Más, minek következtében a magát ballikos retorikával előszeretettel XXI. századi pártként meghatározó, erkölcsileg-eszmeileg azonosíthatatlan formáció idén sem váltotta le Orbán Viktor kormányát, helyette szappanoperaszerű belháborúba kezdett.
Fotó: MTI, archív
Ennek első felvonásaként a dörgedelmes szűrtulajdonos a hírek szerint székestől felborította Hadházy Ákost, aki Szél hölgy társelnökeként a hatalom ábrándjáért bárkivel bármit program egyik fő bajkeverője volt – hogy nyomdafestéket és képernyőt tűrő jelzőt használjunk.
A derűs jelenet miatt Sallai R. Benedeket először kizárták az LMP-ből, majd a büntetését enyhítették párttisztségektől való eltiltásra, az LMP határozataival ellentétes választási együttműködéseket gründolni igyekvő Hadházy fegyelmi büntetést kapott, mire ő meg kilépett a csoportosulásból. A bomlás folytatódott, a héten a Nem Lehet Más etikai bizottsága által ugyanazért számon kért Szél Bernadett mondott le minden, a viccpártban viselt tisztségéről.
Egyre reménytelenebbnek tetszik hát a XXI. századi nagy politikai innováció, az elvtelenített LMP, a lélektelenített, Simicska által megrágott, előemésztett és kiköpött, egyébként szintén morzsálódó Ballik, valamint a magyarországi olimpiát cinikusan, az érintett vidéki polgárok háta mögött Budapesten megfúró balliberális Momentumocska szenzációs összeállása. Bizony immár annyi a XXI. századnak.
2010 után a szocialista Lamperth Mónika és az MDF-et Dávid Ibolya kalapján bokrétáskodva kiherélő Herényi Károly közös ajzószerügynöki munkássága legalább szórakoztató volt. De elmúltak a daliás idők. A Ballikot tönkretevő lélekkufárnak maradt az influencerség – jelentsen is ez az ostoba, modoros, sznob kifejezés bármit –, Hadházy elsüllyedt a balfenéken, Szél látványos fejesugrással indult el vissza a jól megérdemelt jelentéktelenségbe, Conchita Wurstékról hónapok óta nem hallottunk. Szerencsére.
Úgy tűnik, az új program Márki-Zay Péter pártalapítása lesz. Hogy a bukott pehelysúlyúaknak lesz-e helyük benne, vagy végképp pelyvaként szállnak a semmibe, még nem tudhatjuk. Csak annyi bizonyos, hogy a Hódmezővásárhelyt meghekkelő epizodista szavatossága is lejár legkésőbb a jövő őszi helyhatósági választásokon bekövetkező bukáskor.
Mert bizony semmi nem marad eligazítatlanul, elszámolatlanul. A víz szalad, a kő marad, a semmiből pedig soha nem lesz semmi. Így szép az élet.