Hát, ilyet még az öregapám se látott.

A CEU-ügy a jelek szerint felfalja az emberek agyát, ahogyan éhes farkas a friss bárányhúst. Jól figyeljék meg például Bárány Tibor drámai bejelentését. Róla azt kell tudni, hogy a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója. Most közzétette a Facebookon, hogy „2017. április 10-étől határozatlan ideig nem vagyok hajlandó ellátni az oktatási, kutatási, adminisztratív és egyéb munkahelyi teendőimet, mindaddig, amíg a magyar országgyűlés vissza nem vonja a lex CEU néven elhíresült törvényt”.

Ezzel semmi baj. Kisütött a nap Budapest egén, felcsillant a remény, hogy kereken egy Bárány Tiborral gyérül a magyar oktatás. Bárány Tibor azonban óvatos duhaj. Mondhatnánk, tipikus értelmiségi – a tettek mezején elvérzik, de övé a szavaknak országa. Drámai szózata itt ugyanis nem ér véget, és a következőképpen folytatódik: „…amennyiben országosan legalább 200 oktató csatlakozik hozzám, akik közül legalább 20-an az én egyetememen (BME), legalább 2-en az én tanszékemen dolgoznak (Szociológia és Kommunikáció Tanszék). (Ha nem leszünk elegen, a tiltakozás más módjait fogom választani.)”

Vagyis Bárány Tibor forradalmár, de annyira mégsem, hogy önként lemondjon az állásáról.

Bátor legény ez a Bárány Tibor tanár úr.

Óvatosan írom le a következőket, mert még elhiszi… Nemrégiben rábukkantak Petőfi Sándor levelesládájában egy eddig ismeretlen iratra. Maga Petőfi Sándor fogalmazta 1848. március 14-én barátjának, Jókai Mórnak: „Kedves Móric! Holnap, azaz 1848. március 15-én forradalmat kezdeményezek – amennyiben legalább 200-an csatlakoznak hozzám, ebből legalább 20-an a Pilvaxból, legalább 2-en pedig dél-alföldiek legyenek. (Ha nem leszünk elegen, a tiltakozás más módját fogom választani.)”

A fotelforradalom megkezdődött, konkrét feltételekkel.

Én azt mondom, a Fideszben nyugodtan alhatnak.

(A képen Bárány Tibor látható. Fotó: MTI, archív)