Gyilkos békák, halálos őzek Magyarországon

„Nincs alkalom veszély nélkül!”
(Teller Ede)

Ha azt hinnénk, hogy az embernél jóval kisebb állatok között nincs vérengző fenevad, gondoljunk csak arra, hogy a Föld állatai közül a mocsárlázat terjesztő moszkitó ölte meg a legtöbb embert. S bizony, igen: a békák is tudnak gyilkolni. Persze csak közvetve. Ám annál veszélyesebb módon.

Tavaszi parancs

Az állatvilágban számos fajnál a tavasz valóságos parancsot ad a szaporodásra. Így van ez a jónéhány békafajnál is, amelyek március közepén téli hibernáltságukból ébredve vízben gazdag területet keresnek, hogy petéiket lerakják. S amennyiben vonulási útvonalukat forgalmas közút szeli ketté, az autósok számára valóságos poklot jelentenek ezek a kétéltűek, amelyek kétféle módon okozhatnak balesetet. Az első, amikor olyan nagy tömegben érkeznek az úttestre, hogy lehetetlenség kikerülni őket. Rájuk hajtva viszont a gumik úgy viselkednek, akár tükörjégen. 

A másik baleseti ok, amikor esős időben, szürkületkor a szembejövő autó sofőrje, hogy kikerüljön egy békát, hirtelen gyors manővert téve átcsúszik a mi sávunkba, s csak úgy tudjuk elkerülni a frontális ütközést, ha fokozatosan fékezve, picikét jobbra húzzuk a kormányt. Ez esetben, bármennyire is szeretjük az állatokat, az járjon a fejünkben, hogy jobb egy békát elütnünk, mint magunk és autóstársaink életét kockáztatva, kapkodva balesetet előidézni.  

Mezei munkálatok

Különösen óvatosnak kell lennünk áprilisban az olyan útszakaszokon, melyek művelési területek mellett vezetnek el. A tavaszi munkálatok megkezdésével az őzek, szarvasok, vaddisznók területei szűkülnek. Ráadásul a friss vetésbe a vadak is szívesen járnak csemegézni. Ez okozhatja azt, hogy a jó idő eljövetelével – párzási időszaktól függetlenül – az állatok nem csupán a vonulási útvonalaikat járják be, hanem bárhol, bármikor felbukkanhatnak. Az áprilisi csapadékos időben pedig, amikor a látási viszonyok máskülönben sem a legideálisabbak, sokkal nehezebb időben észrevenni a vadat.

Amennyiben nagytestű állat ugrik elénk, a reflektort kapcsoljuk ki, s vészfékezés mellett tartsuk egyenesben a kormányt! Ha ugyanis bármelyik irányba hirtelen elrántjuk, sokkal rosszabb következményei lehetnek a balesetnek, mint ha csak vaddal ütköznénk. Amennyiben a vadkárral járó ütközést nem tudjuk elkerülni, a baleset után hívjuk a 112-es segélyhívó számot! Az eset elmondása után a diszpécser a megfelelő hatósághoz irányítja hívásunkat. 

Mit tegyünk – mit ne tegyünk

Amit a táblákkal jelzett vadveszélyes területeken tehetünk, hogy lassabban hajtunk, s készen állunk rá, hogy szükség esetén hangjelzéssel riasszuk el a vadat, és amennyiben utazik velünk valaki, megkérhetjük, hogy ő is figyelje az útszéli árokpartokat. A lassú hajtás ilyenkor különlegesen fontos, hiszen megfelelően megválasztott sebesség esetén sokkal valószínűbb, hogy időben tudunk reagálni. De ha mégsem tudjuk elkerülni a vaddal való ütközést, alacsony sebességnél sokkal kisebb kár keletkezik. 

A sebesség mellett nem árt azt is észben tartanunk, hogy milyen autóban ülünk? Az alacsony felépítményű sportkocsik esetében például igencsak fokozott óvatosság szükségeltetik. Nemkülönben azoknál a régebbi típusú járműveknél, melyekben vagy nincs légzsák, vagy kialakításuk még nem a megfelelő biztonsági szabvány szerint történt. 

***

Szinte nincs olyan autós, aki ne élné át legalább egyszer azt az érzést, amikor a gépjárműve előtt hirtelen egy állat szalad át. S könnyű mondani, ám annál nehezebb megfogadni: a legfontosabb teendő ilyenkor, hogy ne essünk pánikba! 

Azt viszont mindig tartsuk szem előtt, hogy saját és utastársaink védelme, azaz az emberélet mindennél fontosabb! Az úttestre tévedő állat életénél is.