Már megint a svédek – röviden talán így lehetne összefoglalni az utóbbi hetek hazánkat érintő külpolitikai eseményeit. Természetesen nem a svéd társadalomra, hanem a politikai elitjükre gondolva ez alatt. Számukra ugyanis az utóbbi időben Magyarország kiemelt célponttá vált. A közelmúlt svéd–magyar diplomácia konfliktusaitól kezdve egészen Gunnar Hökmark képviselő legújabb politikai akciójáig. 

Fotó: MTI/Mohai Balázs, archív

Antiszemita, populista, akár Putyin is kitalálhatta volna– ilyen és ehhez hasonló jelzőket írt levelében a legújabb magyar plakátkampány kapcsán a svéd néppárti képviselő a pártcsalád frakcióvezetőjének és csúcsjelöltjének, Manfred Webernek. Mint ismeretes, a kormány új tájékoztató kampányának plakátján együtt látható Soros György spekuláns és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke. Az egészen egyértelmű dolgok összekapcsolása sokakban erős nemtetszést váltott ki. Dacára annak, hogy mind a bizottság naptárában, mind a Soroshoz köthető hírportálokon nyomon követhető: a Nyílt Társadalom Alapítványok lobbistái egy év alatt 52, maga Soros György pedig ebben a ciklusban 20 alkalommal találkozott uniós vezetőkkel. Köztük Junckerrel is. Ez pedig némi jogalapot szolgáltat arra a feltételezésre, hogy a jelenleg (még) regnáló brüsszeli elit és Soros közötti kapcsolat „valamelyest” túlmutat a formalitáson. 

Ugyan Joseph Daul, az EPP elnöke és Angela Merkel is kifejtette nemtetszését a kampány miatt, de a már említett Gunnar Hökmark ennél sokkal tovább ment. Rendkívüli frakcióülés összehívását kezdeményezte – bár ebből a tervéből a jelek szerint nem lesz semmi.

Nem ez volt Hökmark első ilyen akciója. Tavaly már volt egy vágyvezérelt kirohanása, mikor is költségvizsgálatot szeretett volna Orbán Viktor október 23-ai beszéde után. Szerette volna tudni, hogy mire és hogyan használták fel az esemény kapcsán az EU-s forrásokat. Láthatóan a képviselőnek az átlagnál jóval nagyobb az érzékenysége a magyar kormány működését illetően. Ez a kitüntetett figyelem már-már hízelgő is lehetne. Érzékenysége mögött azonban nem szakmai elhivatottság vagy szorgalom, hanem inkább az elkötelezettség áll. Ugyanis – minő véletlen – Gunnar Hökmark is szerepel a Soros György megbízható szövetségeseit összegző listán.

Ezek után az sem véletlen, hogy Hökmark képviselő a hazai balliberális sajtó egyik kedvenc hivatkozási alapja. Többek között az ő megnyilatkozásai által szeretnék azt a hamis képet festeni olvasóik elé, hogy Európában pontosan ugyanannyira orbanofóbok, mint ők. Valójában egyazon politikai hálózat szereplői tévesztik meg a gyanútlan olvasókat az egymásra való kereszthivatkozásokkal. Muníciót szolgáltatva ennek a „gépezetnek”, korántsem véletlen, hogy a szintén ehhez a körhöz közelálló Freedom House civil szervezet januári elemzésében a legkevésbé demokratikus országnak minősítette Magyarországot az Európai Unióban. A magyar kormány eközben elindította a maga kampányát, megcélozva vele a regnáló brüsszeli elitet. Az utóbbi hetekben pedig menetrendszerűen a svéd államapparátus valamelyik szereplője az, aki „visszalő”. 

Soros György politikai plakátokon való szerepeltetése egy dologra mindenképpen jó volt: felszínre hozott olyan dolgokat, melyeket mindezidáig a politikai mainstream kézzel-lábbal igyekezett tagadni. A 2018-as első Soros-plakátokra maga az érintett reagált viedóüzenet formájában. Soros György ezzel kijött a fényre, ami egy hatalmas fordulat volt. A korábban a pénzember létét is szinte letagadó médiaelit pedig igencsak komoly bajba került, hogy ezt valahogy kimagyarázza. 

A mostani szélsőséges reakciók is azt jelzik, hogy a kormány megint csak rátapintott valamire. Persze az sem véletlen, hogy a Soros politikai vízióját a legmagasabb szinten megvalósító svédek a leghangosabbak. Jól láthatóan só a sebre Soros György megtámadása. A sugallatuk szerint öreg, gyámoltalan és jó szándékú filantróp személye iránt táplált többségi magyar ellenérzés valóságos méhkasba dobott kő a számukra. Ilyenkor kirajzanak Soros politikai szövetségesei. Csakhogy az akciónál ezerszer nagyobb leleplezőerővel bír a reakció. 

Gunnar Hökmark szerint a Fidesz ezzel a kampánnyal átlépett egy határvonalat. Ez talán így van, de azt elfelejti a svéd politikus, hogy bizony ők is átléptek egy igen komoly határvonalat 2015-ben. Akkor, mikor szövetségeseikkel együtt megszámlálhatatlan menekültet szabadítottak rá a kontinensre, méghozzá az ott élő nemzetek megkérdezése nélkül. És hogy melyik határátlépésnek lesz a súlyosabb következménye, azt hamarosan eldöntik majd az európai választók. Remélhetőleg alapos meglepetést okozva Hökmark képviselőnek.