Helsinki, az már Nyugat? (2. rész)
Dilettánsok vagy szándékos csúsztatók; nagyon sok Soros-pénzzel kitömve. Nagyot mentek a helsinkisek az elmúlt héten.Dilettánsok vagy szándékos csúsztatók; nagyon sok Soros-pénzzel kitömve.(Korábbi írásaink: ITT és ITT.)
Nagyot mentek a helsinkisek az elmúlt héten. Kezdésként a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta nyilatkozta azt a Klubrádióban, hogy nem igaz „az a kormányzati érvelés, hogy az áthelyezési mechanizmus csak szeptember 26-áig van érvényben.” Nos, mivel az érintett, az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott 2015/1601. számú határozat 13. cikk (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a határozatot szeptember 26-ig kell alkalmazni, nehéz elfogadni a Helsinki elnökének ettől eltérő jogértelmezését.
A Magyar Helsinki Bizottság másik szimbolikus alakja, Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő még ennél is hajmeresztőbb dolgot produkált az ATV egyik műsorában. A bírónő a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésének körülményeiről kívánt egy zavaros kiselőadást tartani, de ezzel addig jutott, hogy a vonatkozó jogszabályi háttér elején megakadt és azt ecsetelte, hogy a válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt eléri.
Nehéz megítélni, hogy a helsinkis bírónőnk ostoba vagy szándékosan hazudik, hiszen a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyértelműen rögzíti azt is, hogy bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el, a válsághelyzet elrendelhető. Erről azonban a műsorban egy szó sem esett.
Ebből fakadóan tehát vagy el kellett volna olvasni a teljes jogszabályt, ami egy volt bírótól szerintünk minimálisan elvárható, vagy annak ismeretében nem kellett volna szándékosan csúsztatni és a közvéleményt megtéveszteni.