I. A Magyar Helsinki Bizottság Soros György egyik kedvenc hazai szervezete

II. A Helsinki az elmúlt időszakban a magyar kormány egyik legádázabb ellenfele volt migránsügyben


1. Négy strasbourgi döntéssel közel negyedmilliárd forint: kártérítés magyarországi börtönlakóknak

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt – írta 2015. decemberi közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak. A szervezet szerint a kártérítések mértékét befolyásolja a fogva tartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a bogarak, tetű, poloska jelenléte, a fogva tartottak fürdési lehetőségek, a zárkában elérhető meleg víz hiánya, valamint a megfelelő fűtéshez, szellőzéshez és természetes fényhez jutás lehetősége. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye arról tájékoztatott, hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt.

2. Tanácsadás, elszállásolás és migránsrokonok segítése: csak 2016-ban közel háromezer menedékkérőt vettek pártfogásba a „helsinkiek” a menekültügyi eljárásban

A szervezet tavaly 2800 menekülő bevándorlónak nyújtott ingyenes jogi segítséget menedékjogi eljárásban, fogva tartásuk kapcsán, illetve annak érdekében, és hogy ideérkező családtagjaik helyzetét is rendezzék. A Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint minden olyan helyen ott vannak kollégáik, ahol menedékkérőket szállásoltak el vagy tartanak fogva. (Az elmúlt évek adatai szerint Európába a legtöbb menedékkérő illegális határátlépéssel érkezik. A Helsinki Bizottság által készséggel támogatott, többnyire illegális határsértés elkövető menedékkérők általában nem tudják a személyazonosságukat bizonyítani, illetve úti okmánnyal sem rendelkeznek. 2015 óta a határzár tiltott átlépése, a Btk. 352/A. §-a alapján bűncselekménynek minősül, amelyet az a személy követ el, aki az államhatárra telepített technikai határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul belép. A bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

3. Önbeteljesítő jóslat: a Helsinki Bizottság szerint nem biztonságos harmadik ország a Soros-szervezetek által EU-s rábólintással destabilizálni kívánt Szerbia?

A szervezet honlapja büszkén említi a 2016-os eredmények között, hogy – bár a bevándorlási hivatal sorra utasít el menedékkérőket azzal érvelve, hogy Szerbiában megfelelő védelemben részesülhettek volna – ügyvédeik számos esetben elérték, hogy a magyar bíróságok jogsértőnek mondják ki a bevándorlási hivatal döntéseit, jelesül, hogy Szerbia nem számít biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára. (A biztonságos harmadik országok magyarországi hivatalos listáján jelenleg rajta szerepel Szerbia. Érdekesség, hogy az április elején tartott szerbiai elnökválasztást követően Soroshoz köthető civil szervezetek támogatásával hetekig tüntetések zajlottak Szerbiában, és április közepén az EU a politikai álláspont-kifejezés legitim módjának nevezett. – Az EU tudomásul vette, hogy Szerbiában békés tiltakozások zajlanak, és figyelemmel kíséri a dolgok alakulását – közölte akkor a választás lebonyolításának módját is érintve az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviseletének szóvivője, Maja Kocijančič.)

4. Jogkövető állampolgárok „nevelése” Helsinki-módra: az esetek 99 százalékában felesleges a rendőri igazoltatás?

A Helsinki Bizottság honlapja szerint az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés, több milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. Például 2014-ben 2 786 395 esetben igazoltattak. A szervezet állítása szerint 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgálták, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek. Szerintük még soha senki nem bizonyította, hogy a véletlenszerű igazoltatások hatékonyak lennének például a körözésekhez képest. (A rendőrségi törvény határozza meg, hogy mely esetekben kerülhet sor igazoltatásra, de minden esetben valamilyen célhoz kötött.)

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport Blogstar-oldalán jelent meg