A magyarországi székhelyű Magyar Helsinki Bizottság egy 1989-ben alapított egyesület. Hivatásszerű jogvédelemmel 1994–95 fordulója óta foglalkozik. A Helsinki bevándorlást segítő tevékenységeket is folytatott az évek során, projektjei között a bevándorlást segítő tevékenységnek minősíthető a migráció és menekültáramlás közigazgatási előmozdítását segítő oktatásszervezés is, és a törvény alapján mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti. Ebbe a körbe beletartozik a közigazgatás egyes szereplőinek képzése, „érzékenyítése” vagy bizonyos mértékig a gyakorlati szakemberek gyűlölet-bűncselekmények (pl. rasszizmus) elleni kapacitásfejlesztése is.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Egyes képzések gyakorlati jellegükből adódóan kifejezetten promotív szemléletűek, ami azt jelenti, hogy a bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrtisztek, határőrök és más, képezni kívánt szakemberek valójában egy serkentő, befolyásoló, ideológiai értelemben is megmozgató kommunikációs tréningben részesülnek a menekült- és migránsbarát jogvédők részéről. Miután az igazságszolgáltatás közhatalmi tevékenység, az egyes jogviták megítélésekor pl. a bíráknak független módon és semmilyen irányú elfogultságot nem mutatva kell döntéseket hozniuk; ez az elv része az alapjognak, az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is rögzíti.

A 2014-ig végzett határmegfigyelő programon túl, az elmúlt években a Magyar Helsinki Bizottság migrációt és menekülteket valamilyen formában segítő programjai a következők:

Emberi Jogi Tanácsadó Program (írásban lehet hozzájuk fordulni, panaszlevélben, a fogva tartással és rendőri intézkedésekkel kapcsolatos panaszok esetén, valamint menekültügyek és idegenrendészeti ügyek esetén)

Antidiszkriminációs tréningek (NGO-k munkatársainak és szakszervezeti tisztségviselőknek, emellett az elmúlt évek során huszonöt nagyvállalat humán erőforrás szakemberei is részesültek képzésben)

„Hozzáférés a védelemhez” – határőrök emberi jogi képzése (2015-ig), az Olasz Menekülttanács (CIR) koordinálásával szervezett projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság felmérte a projektben részt vevő országokban a határrendészet számára elérhető emberi jogi képzéseket

„Alapvető jogok a gyakorlatban: európai bírák képzése a nemzetközi védelemre szorulók számára” (a Görög Menekülttanács partnereként a Magyar Helsinki Bizottság 2016 és 2018 között modulok fejlesztésével vett részt ebben a projektben, három témában: fogva tartás, menekültügyi eljárás, gyűlölet-bűncselekmények)

Érzékenyítő képzés a Magyar Igazságügyi Akadémián (2015), a jelenlévő bírák számára ismertetve az antidiszkriminációs jog társadalmi hatásait, illetve az ezzel kapcsolatos európai példákat

„Gyakorlati szakemberek kapacitásfejlesztése gyakorlatorientált képzéssel a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-bűncselekmények üldözése érdekében” c. projekt (2015–16) – a Themistokles and Dimitris Tsatsos Foundation – Centre for European Constitutional Law (CECL) koordinációja alatt, az EU által támogatott képzés görög, magyar és olasz bírák, ügyészek, ügyvédek és rendőrtisztek számára (Magyarországon hat ilyen képzést szerveztek: Budapesten ügyvédeket, bírákat, ügyészeket, Miskolcon és Szegeden rendőröket képeztek) → pl. a rendőrképzésben 43-an vettek részt, akiknek a nyomozati cselekmények fenti szemléletű megtervezését, a dokumentálás módját, az indítékra utaló indikátoroknak a vádemelési indítványban és vádiratban elvárható módon való feltüntetését, az ügyészség, illetve bíróság bizonyítási munkájának segítését magyarázták el

Folyamatos uszító sajtójelenlét

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta nyilatkozta azt a Klubrádióban, hogy nem igaz „az a kormányzati érvelés, hogy az áthelyezési mechanizmus csak szeptember 26-áig van érvényben”. Nos, mivel az érintett, az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott 2015/1601. számú határozat 13. cikk (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a határozatot szeptember 26-ig kell alkalmazni, nehéz elfogadni a Helsinki elnökének ettől eltérő jogértelmezését.

A Magyar Helsinki Bizottság másik szimbolikus alakja, Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő még ennél is hajmeresztőbb dolgot produkált az ATV egyik műsorában. A bírónő a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésének körülményeiről kívánt egy zavaros kiselőadást tartani, de ezzel addig jutott, hogy a vonatkozó jogszabályi háttér elején megakadt és azt ecsetelte, hogy a válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt eléri.

Nehéz megítélni, hogy a helsinkis bírónőnk ostoba vagy szándékosan hazudik, hiszen a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyértelműen rögzíti azt is, hogy bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el, a válsághelyzet elrendelhető. Erről azonban a műsorban egy szó sem esett.

– „idegenellenesség” elleni és migráció melletti kampányok, akciók a médianyilvánosságban – pl. a Helsinki üres borítékokkal való tiltakozása a kormány migrációval kapcsolatos nemzeti konzultációi ellen;

– a honlapjukon tájékoztató táblácskák elhelyezése a menekültügyi tényekről („A kormány tíz rögeszméje”);

– Somogyvári Zoltán jogi főmunkatárs „Civilizáció roadshow” c. országjáró előadássorozata 2017 őszén a migráció pozitívumairól („Migration is not a crime” és hasonló jelszavakkal);

– Léderer András menekültügyi programmunkatárs, az egykori SZDSZ Új Generáció ifjúsági szervezet elnökének szolidaritási médiaakciója a Stop Soros törvénycsomag ellen;

– Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök pro és kontra jellegű (kormányellenes, migráció melletti) médiaszereplései, kampányüzenetei stb.

A fentiek ellenére a társelnök hárít

A hosszú lista ellenére Kádár András Kristóf úgy tűnik, szeret füllenteni, most a Hírtv-ben előadott delirálását láthatjuk.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg, azt erre a linkre kattintva érhetik el.