Kabuli lecke
A nyugati világnak továbbra is válaszolnia kell arra, ami Afganisztánban történik – mert szörnyű dolgok történtek ott eddig, és fognak is történni.
De arról a válaszról, amit eddig a nyugati világ adott, elég világosan kiderült, hogy tragikusan alkalmatlan. Egy gyökeresen más elvek alapján szerveződő társadalomba nem elég elvinni a korszerű haditechnikával felszerelt hadsereget, a hamburgert és az NGO-kat, hogy onnantól majd azok az emberek is a nyugati életet akarják élni.
Nem akarják.
A saját kultúrájukat akarják, végiggondolt kis lépésekben jobbítva azt a kultúrát.
Ehelyett most társadalmi romokat kapnak, haduraknak és fundamentalistáknak kiszolgáltatva.
Sok városi afgán most olyan lelki állapotban lehet, mint a lelencházi gyerek, akit egy gazdag házaspár egy napra szépen fölöltöztetett, elvitték vidámparkozni, fagylaltozni, megmutatták neki a jómódot, aztán visszaadták a régi ruháját, visszavitték a lelencházba, ahol biztosan tudja, hogy ha majd újra becsukódnak a kapuk, a többiek majd leverik rajta a fagylaltozást, ami nekik nem jutott.
Ha van morális lecke a nyugati világ számára, hát ez az. Nem tudom, hogy akiket illet, tanulnak-e belőle.
