Kövér László igazsága
Minden embernek apára és anyára, férfi és női viselkedésmintára van szüksége egészséges, ideális fejlődéséhez.Most van az, hogy minden normális, tisztességes embernek ki kell állnia Kövér László mellett. Pontosabban a házelnök igazsága mellett. Az Országgyűlés első embere minapi zuglói fórumán azt mondta: „Erkölcsi értelemben semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között, meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze.”
Az életellenes falka természetesen vonyít. Őrjöngve gyalázzák Kövér Lászlót, a ballibbé züllött Ballik szócsöve is homofóbiát emleget. Ami nyilvánvaló marhaság, ilyen fogalom ugyanis nincs, az értelmetlen kifejezés csupán a torz bensőjű liberális kultúrterroristák képzeletében létezik, tehát épeszű, intellektuálisan igényes ember nem használja.
Már csak azért sem, mert Kövér László minden szava igaz és pontos. A homoszexualitás biológiai zsákutca, amiből természetes úton nem újul meg az élet.
Méltányossággal és empátiával kell fordulnunk azon embertársaink felé, akik ilyen keresztet hordoznak. E rendellenesség ugyanis csupán a személyiségüket meghatározó sokféle velük született és tanult sajátosságok egyike, melyet egészséges lélekkel méltósággal lehet viselni, tudomásul véve az élet megmásíthatatlan törvényét.
E törvény alapvetése, hogy minden embernek apára és anyára, férfi és női viselkedésmintára van szüksége egészséges, ideális fejlődéséhez. Ebből fakadóan egy normális társadalomban föl sem merülhet, hogy két azonos nemű, egészségtelen viselkedésű személy alkotta természetellenes pár a maga lelki igényei kielégítésére gyerekeket fosszon meg alapvető jogaiktól. Azok a homoszexuálisok, akik mégis effélét forgatnak a fejükben, semmibe vennék a gyerekek alapvető jogait és szükségleteit. Vagyis, amint azt Kövér László sebészi pontossággal megfogalmazta, élvezeti cikknek, játékszernek tekintenék a védekezésre képtelen kiskorúakat.
Ez sátáni ihletésű gonosz önzés, erkölcsi értelemben valóban pedofília, ami ellen az állam intézményeinek és az egészséges erkölcsű társadalomnak – ide értve a sorsukat méltósággal viselő homoszexuálisokat – határozottan föl kell lépni. Gátat kell vetni a szexuális rendellenességeket, személyiségzavarokat az emberi jogok és a politika felségterületére erőszakoló aljas lobbi elé. Ki kell tiltani a közintézményekből, különösen az oktatási intézményekből az érzékenyítésnek nevezett agymosást, mely valójában azt a hazugságot sulykolja, hogy a természetellenes, bizarr képzetek és vonzalmak egyenértékűek a biológia vastörvényei által meghatározott normális kapcsolatokkal. Az élet védelme az ártalmas behatások elhárítását is jelenti. Ideje fölvenni a küzdelmet az infernális erők sötét propagandájával szemben a szellem, az erkölcs, a politika és a jog harcterén egyaránt.