Magyarország útja a korbácsfiútól a geopolitikai Svájcig
Önöknek teljesen igazuk van, ha azt figyelték meg, hogy Nyugat-Európa egyfajta második Latin-Amerikává züllött Amerika árnyékában. A brüsszeli elit is a latin-amerikai behódolás felé halad és többnyire baloldali értelmisége már függő helyzetbe is került. Orbán Viktor 2010 óta tartó elsöprő választási győzelmeinek sorozatával Magyarország Nyugat-Európa korbácsfiújává vált, egyfajta bokszzsákká, amelyet a brüsszeli elit és a Biden-kabinet arra használt, hogy az illiberális demokrácia támogatóinak vagy szimpatizánsainak példát statuáljon Magyarországon.
A strasbourgi Európai Parlamentben alig néhány hete októberben szokatlanul erős kritikát hallhattunk Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség prioritásait ismertető előadásán. Boszorkányüldözés volt ez, egy korrupt elit bosszúja Magyarország ellen, amiért hazánk leleplezte a hazugságokat és új irányt szabott Európának. Soha nem fogjuk elfelejteni Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének szavait, aki Orbán Viktornak a következőket mondta: „Senki sem akarja Önt látni, senki sem akar Budapestre jönni (…), Ön ma egyedül van, félre van szorítva (…), miért nem akar senki se beszélni Önnel?”.
Aztán történt valami. Donald Trump elnök megnyerte a választásokat és minden megváltozott. A kollaboráns brüsszeli elit, amely évek óta nyíltan bírálta Donald Trumpot, eszeveszett pánikolásba kezdett, ahogy kihúzták alóluk a fényes rózsaszín szőnyeget. Hogyan lehet ezután elszigetelni Orbán Viktort, akit maga Trump elnök hívott fel közvetlenül választási győzelme után, kérdezgették egymást. Az elnök telefonhívása után Orbán még azt is bejelentette Trump győzelmét követően, hogy „Nagy terveink vannak!”. A Nagy Brüsszeli Elszigetelés így elhalt, az uniós központban pedig mindenki meghátrált és behúzta a farkát, sápadt arcok mindenütt.
November 7-én közel 50 magas szintű delegáció 42 állam- és kormányfővel érkezett Budapestre az Európai Politikai Közösség (EPC) ülésére. Másnap az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői, valamint az uniós intézmények vezetői is Budapesten tartották az Európai Tanács informális ülését, amelyhez csatlakozott Draghi úr is, az Európai Központi Bank korábbi vezetője, korábbi olasz miniszterelnök. Egyértelmű jelzés. Orbán Viktor és vele együtt Magyarország 2010 óta szerepel a geopolitikai térképen, de most végre megérkezett a nagyok asztalához.
Magyarország geopolitikai szempontból az új Svájc lehet: stabil, kiszámítható, megbízható és olyan hely, ahol minden fél meg tud egyezni. Az ipar neves képviselői a világ minden tájáról jönnek ide letelepedni. Németek, dél-koreaiak, amerikaiak, japánok, franciák és most már kínai cégek is érkeztek Magyarországra. Az ipar nem annyira átpolitizált. Közép-Kelet-Európa láthatóvá vált a térképen és ez nagy dolog. Régiónk ugyanis eddig nem volt érdekes a Nyugat számára, amely egy differenciálatlan tömegnek tekintett bennünket, de ez most megváltozott. Először felváltotta a Berlin-Párizs tengelyt washingtoni távirányítással egy London-Varsó-Kijev tengely, most pedig Donald Trump megválasztásával még jobban cizellálódik a kép.
Hogyan gondolkodik a magyar átlagember? Úgy éreztük, hogy a számunkra, magyarok számára fontos kérdésekben korábban egyedül maradtunk, de most már nem vagyunk egyedül, hiszen Amerika, sőt Kína is mellettünk áll. A november 7-i budapesti EU-csúcs legfontosabb elemeként a miniszterelnök elmondta, hogy a résztvevő államfők szembesültek azzal, hogy amit Európa eddig csinált, az nem mehet tovább, változtatni kell.
Magyarország lehet a közvetítő. Mindkét fél, Amerika és Kína, sőt az EU is bízhat bennünk. Nekünk is együtt kell majd működnünk Brüsszellel, hogy az EU Kínával szembeni túlszabályozását kezeljük, hogy megelőzzük a kereskedelmi háborút. Ha Brüsszel nem tud változtatni, akkor az EU a szabadpiac temetője lesz. Ami a földrajzi távolságtól függetlenül összeköt bennünket, az az, hogy hiszünk az egyes kultúrák és gazdaságok szuverén fejlődésében és ezért hiszünk a többpólusú világrendben, ezért akarjuk azt támogatni.
Magyarországnak új szerepet kell játszania a világban. Miért ne válhatnánk a geopolitika Svájcává? És mi az a küldetés, amit teljesíteni kell? Ideológia helyett pragmatikus döntéseket! Véget vetni a blokkosodásnak és a blokk-gondolkodásnak! Közös fellépés a globális kihívásokra adandó válaszokért! Kölcsönös tisztelet és együttműködés a szankciók helyett! Szemléletváltás az Európai Unióban! És végül igazságot Kínának! Kína gazdasági és hatalmi súlyának megfelelő arányban és mértékben kell tudja képviselni magát a nemzetközi intézményekben és színtereken. A szuverenisták előretörnek, a globalisták visszavonulnak.
Harcra fel!
(A beszéd a Kína és Európa együttműködése a nagy átalakulás korában című konferencián hangzott el.)
