Miért baj, ha kevesebben leszünk?
A demográfiai deficit elfogadása mellett érvelők minden esetben elkövetnek egy alapvető hibát.A demográfiai deficit elfogadása mellett érvelők minden esetben elkövetnek egy alapvető hibát: a gondolatmenetnek csupán az első lépését hajlandók megtenni, és a másodikat kizárják a gondolkodásukból. Azt feltételezik, hogy a népességben, bár alacsonyabb lélekszámmal, de majd magától létrejön egy új egyensúlyi állapot.
Fotó: ShutterStock.com
Miért baj, teszik fel a költői kérdést, ha kevesebben leszünk, és nem hajlandók a jelenséget folyamatában megérteni.
A kérdés ugyanis hamis. Abban az esetben, ha fennmarad a 2.1 alatti termékenységi mutató, ez az egyensúlyi állapot soha nem tud létrejönni. Demográfiai deficit esetén nem az a baj, hogy kevesebben leszünk, hanem az, hogy elfogyunk. És ezen a robotok sem segítenek.
Elfogyni Európa népe nyilvánvalóan nem akar. Ebben az esetben viszont csak két lehetőség közül választhat. Vagy megpróbálja visszanyerni a reprodukciós képességét, vagy idegen népek „fölöslegével” pótolja a hiányt.
Innen azonban megint tovább tart a gondolatmenet. A bevándorlást támogatók azt mondják, nem kell félni attól, hogy az újonnan jöttek „túlszaporodják” az őshonos lakosokat, mert hasonulni fognak az európai élethez, és hamarosan náluk sem lesz sok gyerek.
Tegyük föl, hogy ez igaz (ami amúgy több mint kétséges). Csakhogy akkor ugyanúgy fenyeget tovább az elfogyás, amire ugyanúgy új bevándorlókkal kell válaszolni. Mármost ha „A” folyadék párolgási veszteségét folyamatosan „B” folyadékkal pótoljuk, az elegy előbb-utóbb „B” folyadékká válik.
Európa népei előtt valójában csak két lehetőség van: vagy saját biológiai reprodukciós képességük visszaszerzésével megőrzik önmagukat, vagy feloldódnak egy másik népességben.
A májusi uniós választásokra leadott szavazatunk erre a kérdésre adott válaszunk lesz.
