Misi mókus és a vad sakál
Ha megnézzük az Európai Unió vezetőinek állásfoglalását az ukrajnai háborút illetően, akkor arra jutunk, hogy ugyanolyan következetesek most is, akár a migrációs válság idején, 2015-ben, illetve azóta is a bevándorlást illetően. Nem vethetünk a szemükre semmit. Ahogy a tagállami vezetőknek sem, ők ugyanúgy sumákoltak a kvóták megállapításakor, mint most, amikor a szankciók megszavazása van napirenden. Egy ország nem sumákolt: Magyarország.
Mi azt mondtuk, hogy nem kérünk a kvótából, míg a többiek nem mondtak semmit, csak egyszerűen nem fogadták be a kvóta szerint „rájuk eső” menekültmennyiséget.
Az EU tagállamai ezúttal is ugyanolyan következetesen sumákolnak: nem tetszik nekik a dolog, de megszavazzák, és a magyarokat tolják előre, akárcsak Tersánszky Józsi Jenő meséjében a magyar Misi Mókust a kövér afrikai mókusok, amik a jóléttől már annyira elhíztak, hogy még egy dongót sem voltak képesek elűzni, nem hogy fára mászni, ha jön a vad sakál.
De a vad sakál közeledik, és könnyen lehet, hogy elrabol és felfal néhány kövér mókust, amitől azért nekünk, amúgy is karcsú Misiknek sem lesz sokkal jobb…
Bátyám például Németországban él – már írtam róla itt néhányszor –, egy kis faluban Memmingen mellett, a bajor és a sváb (Baden–Württemberg) határon. A falu neve Dickenreishausen, s ezen sokat nevettük hajdan, mert azt gondoltuk, hogy biztosan egy kövér rizszabáló kínai költözött ide egykor, innen a név. A valóságban viszont a környéken fellelhető kövér ágakat, rőzséket jelenti a név, utalva a régmúlt gazdagságára.
Idén március táján a bátyám és felesége által előre kifizetett gáz mennyisége leesett húsz százalékra. Ők ilyenkor szoktak újabb mennyiséget rendelni, mert ugyan van egy böhöm nagy cserépkályhájuk, amit fával tudnak fűteni, de a melegvizet gázbojler adja és a gázt néhanapján, ha nagy a hideg, fűtésre is használják a lakótérben.
A szolgáltató azonban rejtélyesen azt felelte nekik, hogy egyelőre ne fizessenek be semmit, majd akkor rendeljenek, ha a legutóbb megvásárolt gáz mennyisége leesik az egész adag tíz százalékára.
Péterék megvárták a tíz százalékot és újból jelentkeztek.
Ezúttal lakonikus válasz érkezett: nincs.
Bátyám abban a két hétben, mikor a szolgáltatás elmaradt, fazékban melegítette a vizet, azzal mosakodtak a nagy kádban.
Az EU egyik legfejlettebb országában.
Két hét elteltével újra lett gáz, de a korábbihoz képest kétszeres áron.
Magam részéről többször visszakérdeztem, mert nem akartam elhinni, mennyire kis mennyiséget kínál aranyárban nekik a helyi gázszolgáltató. Ezért nem is írom le, hátha félreértettem, csak az árakat: amiért régen ezerötszáz eurót fizettek, az most kicsi híján háromezerbe került.
Elég gyorsan le fognak fogyni ezek a kövér mókusok, gondoltam.
Talán még a falu nevét is meg kell majd változtatni egyszer.