Nemzetgyalázó multikulti
A kultúrharc célja, hogy a magyar nemzet visszaszerezze önazonosságát, újjáteremtse saját lelkiségéből sarjadó kulturális életét.A kultúrharc célja, hogy a magyar nemzet visszaszerezze önazonosságát, felszabadítsa és megtisztítsa meghamisított történelmét, újjáteremtse saját lelkiségéből sarjadó kulturális életét. Ennek alapvető feltétele, hogy a kereszténydemokráciát építő magyar állam egyetlen fillér közpénzzel se támogassa a nemzeti érdekek elszánt ellenségeit.
Ennek jegyében például a balliberális Katalizátor Hálózat által szervezett Mi történik a menekültekkel Magyarországon? című, döntő többségben Soros-finanszírozott szervezetek részvételével szervezett, borítékolhatóan sopánkodó-rettegő-gyalázkódó migránssimogató szeánsznak semmi keresnivalója nincs az Emberi Erőforrások Minisztériuma, vagyis a magyar állam által fenntartott, idei költségvetésében 400 millió 400 ezer forint közpénzből működő Corvinus Egyetemen.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a legszélesebb közönség lelkét, tudatát magyarellenesen befolyásoló kulturális alkotások ne valósulhassanak meg közpénzből. Legjobb lenne persze, ha efféle gyalázkodások egyáltalán sehogyan sem születnének meg. De legalább oda el kéne végre jutni, hogy a mi adónkból nem finanszírozzuk a minket sértő, önmagunk ellen fordítani igyekvő – hm, nevezzük így – műveket.
Ehhez képest még mindig ott tartunk, hogy az Andrew G. Vajna hollywoodi producer, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos által felügyelt és tízmilliárd forint költségvetési forrásból működő Magyar Nemzeti Filmalap 91 millió forintos gyártás-előkészítési támogatást szavazott meg a papíron Hunyadi Jánosról és a nándorfehérvári diadalról szóló, valójában a magyar történelmet meghamisító, abból gúnyt űző filmre, amelynek költségei egyes sajtóhírek szerint akár a hétmilliárd forintot is elérhetik majd.
A forgatókönyvíró, Hegedűs Bálint véletlenül sem a páratlan hadtörténeti sikert állítja fókuszba, ahogy esze ágában sincs megmutatni a lényeget, jelesül, hogy a magyarság hosszú időre megállította, visszavetette az oszmán hódítást és ezzel megvédte a keresztény Európát az idegen, ellenséges áradattól. A forgatókönyvben a hírek szerint szó sincs magyarságról, európaiságról, nagyságról, dicsőségről. Kapunk ehelyett egy elképzelt testvérpárt, akik egyikét gyerekkorában elrabolták a törökök, és most janicsárként kerül szembe fivérével. Kócos és Csikó – így hívják őket, mintha csak valóban lovak lennének. És sorjáznak elő a bizarrnál bizarrabb szereplők: a lovári pattantyúsok (Hegedűs a cigányokra gondol, bizonyára nem tudja, hogy a lovári egy nyelvjárás, egyébként történelemhamisítás, mert a védőseregben nem voltak ilyen alakulatok), a horvát huszárok (történelemhamisítás, e magyar eredetű fegyvernem Mátyás király idején született meg), a szerb sajkások (történelemhamisítás, a Nándorfehérvárt védő sereg kifejezetten katolikus volt, tehát aligha lehettek benne ortodox keresztények), a héber tüzérek (történelemhamisítás, ilyen fegyvernem sohasem létezett, és nemcsak azért, mert a héber újfent nyelv, nem pedig népnév), a cseh husziták (történelemhamisítás, valójában Hunyadi és Kapisztrán Szent János is szemben állt a huszitizmussal.) E multikulturális tablót látva az embernek szinte hiányérzete támad, ezek után akár a transznemű aknászok és a New York-i kopjások is bekerülhettek volna a forgatókönyvbe, végtére is ők sem léteztek soha.
Szász János. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Ebből a történelemhamisító agymenésből az a Szász János rendezne filmet, aki szerint „amikor Magyarországon megint szögesdrót kerítés épül, nem mindig képes az ember büszke lenni a hazájára.” (Nehéz büszkének lenni egy országra, ami kerítést emel, Origo, 2015. július 4.)
Nos, így készülődik Magyarországon 2018-ban a Hunyadi-film, mint említettük, sajtóhírek szerint akár hétmilliárd forintból. Ez egyszerűen gyalázat. Ennek a filmnek nem szabad megszületnie. Akkor inkább gyújtsunk be azzal a hétmilliárddal – nagyságrendekkel kisebb veszteség, mint ha ez a magyarellenes provokáció filmre kerül. Nagyon itt az ideje végre rendet vágni a tudatformálásban, a kultúrafinanszírozásban.