Nyugat-Európában már félnek a zsidók
A liberális médiában a muszlim antiszemitizmus tabutémának számít.
Egyre többen arra hívják fel a világ figyelmét, hogy a XXI. században újjáéledt az antiszemitizmus, ám ezúttal a balliberális oldalon. Miközben a baloldaliak és a liberálisok támogatják a migrációt, addig élesen elítélik Izraelt, olykor pedig az európai zsidó közösségek konzervatív (vallásosság, családközpontúság) nézeteit kritizálják. A nyugati liberális elit főbűne, hogy nem képes megvédeni az őshonos zsidó közösségeket az arab bevándorlóktól.
Sokan úgy gondolják, hogy a modern antiszemitizmus európai központja éppen Brüsszelben van, hiszen onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat, valamint a bevándorlás támogatóinak is az unió „fővárosa” a szimbolikus központ. A baloldali és a vele szövetséges liberális elit az elmúlt időszakban az antiszemitizmus egy sajátos formáját képviseli: migránstámogatók és Izrael-ellenesek. Közben pedig kulturális síkon küzdenek a zsidó-keresztény kultúrkörre épülő Európa ellen.
Azonban a baloldali politikusok mellett Európában az antiszemitizmus új formáját képviselik azok az újonnan létrejött iszlamista pártok Nyugat-Európában, amelyek egyébként rengeteg gondolatot átvettek a baloldaltól. A legnagyobb sikert eddig a hollandiai Denk nevezetű alakulat tudta felmutatni, amely 2017-ben bekerült a parlamentbe is.
A Denk programjának az alapeleme, hogy nem fogadja el a holland kultúrát dominánsnak az országban. A párt szerint egy muszlim nőnek jogot kellene arra biztosítani, hogy elutasíthassa egy férfi orvos segítségét. Ehhez hasonlóan a párt szerint egy muszlim adott esetben egy zsidó orvos kezelését is jogszerűen visszautasíthatná. Egyébként mindkét esetre volt már példa holland kórházakban.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a politikai támadásokon túl valós fizikai atrocitások is érik a zsidó közösségeket. A 2000-es évektől folyamatosan nőtt az antiszemita indíttatású támadások száma. A történelemben először az európai zsidóságot nem a szélsőséges csoportok támadták, hanem a baloldallal szövetséges muzulmánok.
Az antiszemitizmushoz kötődő cselekmények számának növekedése Franciaországban a rendelkezésre álló statisztikák szerint az elmúlt tíz évben gyakorlatilag a duplájára nőtt.
Tavaly közel tízezer nyugati-európai zsidó költözött Izraelbe, ami a valaha mért legmagasabb szám, közülük majdnem nyolcezren Franciaországból vándoroltak el, ami mögött valószínűleg ott van az a tény, hogy a franciaországi zsidókat éri a legtöbb támadás a többnyire muszlim szélsőségesek részéről.
Szakértők szerint a második világháború óta nem éreztek hasonló fenyegetést az európai zsidók – többek között ezt állítja a The Times of Israel. Belgiumban, Dániában, valamint a legnagyobb mértékben Franciaországban érték támadások a közösségeiket, és ezek az atrocitások mind-mind összefüggésben vannak a migrációval.
A zsidó közösség intézményeit, iskoláit és zsinagógáit rohamfelszerelést viselő rendőrök védik. Noha a francia népesség kevesebb mint egy százalékát adják, a bejelentett rasszista támadások több mint fele ellenük irányul.
A francia zsidó közösség biztonságát felügyelő szervezet arról ír, hogy az antiszemita támadások jó részét már nem külföldi terroristák követik el, hanem belföldiek, hiszen a terrorveszély mára inkább belföldi eredetű.
2016-ban a rendőrség összesen 808 antiszemita támadást rögzített, ami az egy évvel korábbihoz képest enyhe csökkenést jelent, 2013-hoz viszonyítva azonban csaknem a duplájára növekedett tavaly az ilyen incidensek száma. Európában, a kontinensen Franciaország rendelkezik a legnagyobb zsidó közösséggel. Különböző becslések több mint félmillióra teszik a főleg Párizsban élő zsidók számát.
A helyzeten az sem segít, hogy felmérések szerint a muzulmán bevándorlók nagy része szélsőséges iszlamista nézeteket vall. Franciaországban ez az arány 53, Svédországban 51, Nagy-Britanniában 36, Németországban pedig 34 százalék volt. Ehhez képest sokkal kevesebben voltak azok, akiket szélsőjobboldaliak részéről ért atrocitás – Franciaországban például csak 4, Svédországban 5, Nagy-Britanniában 7, Németországban pedig 11 százalék volt ez az arány. A felmérésből az is egyértelmű, hogy a zsidógyűlölet mára inkább már baloldali jelenséggé vált, főleg Nyugat-Európában. A megkérdezettek szerint Franciaországban az antiszemita incidensek 18, Svédországban 25, Nagy-Britanniában 14, Németországban pedig 9 százaléka a baloldaliak számlájára írható.
A liberális médiában a muszlim antiszemitizmus azonban tabutémának számít. Ez leginkább a német médialégkörre jellemző, a vezető lapokban, a közszolgálati tévékben és rádiókban, leginkább a „klasszikus” vagy „régimódi” antiszemitizmust és a múlt bűneit ostorozzák.
Az új muszlim zsidóellenesség tabutéma, de naponta érkeznek olyan hírek Németországból, amelyek arról szólnak, hogy a helyi zsidó közösségeket miként félemlítik meg.
Egy friss hír szerint rendőri védelem megerősítését sürgeti a berlini zsidó közösség vezetője, miután újabb antiszemita incidens történt a német fővárosban. Egy rabbit és annak gyermekét arab migránsok durván sértegették, majd leköpték, miután egy istentisztelet után egyik gyermekével hazafelé tartott a városrész zsinagógájából. A hatóságok az idén július végéig 142 antiszemita incidenst regisztráltak Berlinben. Tavaly egész évben 324 esetet jegyeztek fel, ami 17-tel több az egy évvel korábbinál.
A németországi zsidó vallási közösség nagyjából százezer fős. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek. Az utóbbi időszakban, elsősorban a muszlim migránsok által elkövetett atrocitások miatt, egyre több németországi zsidó települ át Izraelbe, elsősorban a fiatalok emigrálnak.
Mindezek ellenére a német liberális média úgy tartja és azt hirdeti, hogy antiszemitizmus hordozói csak a jobboldaliak, nacionalisták és a régivágású nácik, akiknek a száma állítólag gyors növekedésben van.
Ám a valóság ezzel szemben az, hogy a német antiszemitizmust azok a migránsok élesztik újjá, akiket 2015 után befogadtak.
