Ismeretes, hogy szerdán kezdődik az úgynevezett Budapest Folyamatról Isztambulban rendezett miniszteri ülés. A bevándorláspárti erők nem győzhetnek, sőt „ez a folyamat lesz a szimbóluma annak, hogy megállítjuk a migrációt támogató erők előrenyomulását” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa 2018. november 26-án közölte, hogy megszünteti tevékenységét Törökországban – néhány nappal azt követően, hogy Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a filantróp milliárdos üzletembert, hogy megpróbálja megosztani és elpusztítani a nemzeteket.

A szervezet azt is közölte, hogy már nem tudnak Törökországban tevékenykedni, miután „a médiában alaptalan állítások” célpontjává váltak, és a török hatóságok ismét vizsgálatokat indítottak az Erdogan-kormány ellen öt évvel ezelőtt tartott demonstrációk miatt.

Úgy tűnik, ha Sorosékat bármilyen pénzügyi vizsgálat alá veszik a hatóságok, megbízható zsoldosai mindig ugyanazon séma szerint kezdenek sivalkodásba.

A török belügyminisztérium ismét megpróbálja bizonyítani, hogy Soros alapítványa állt a 2013-as Gezi parki tüntetések mögött, ami Erdogan 15 éves (elnöki, korábban kormányfői) regnálásának egyik legnagyobb belpolitikai kihívása volt. [1] Az alapítvány azonban tagadja a tiltakozásokkal való bármiféle kapcsolatát.

Erdogan elítélte Sorost a múlt héten, amikor tizenhárom olyan aktivistáról és akadémikusról esett szó, akiket november 16-án vettek őrizetbe a hatóságok, miután kapcsolatba hozták őket az Anadolu Kültür nevű, isztambuli székhelyű kulturális intézettel, illetve annak tavaly letartóztatott elnökével, Osman Kavalával. A hatóságok szerint Kavalának és munkatársainak az volt akkor a célja, hogy megpróbálják a 2013-as tüntetéseket kiterjeszteni országossá úgy, hogy külföldi aktivistákat is visznek a megmozdulásokra.

Erdogant antiszemita hangvételűnek talált megjegyzése miatt is bírálják: a török elnök ugyanis a 2013-as, Gezi parkbéli tüntetések felelőseként Sorost nevezte meg, aki nyilatkozatában „a híres magyar zsidónak” nevezett.

A kormányközeli Sabah újság a pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó nyomozások beszámolóit idézve azt is megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatást nyújtott Kavala intézetének a Gezi parki tüntetések országos kiterjesztésének támogatására. Azt is közölték, hogy közel 1,9 millió líra került átutalásra 2011 augusztusa és 2017 áprilisa között.

Soros alapítványa részéről viszont elmondták, hogy minden évben tájékoztatta az alapítvány a török hatóságokat arról, mely intézmények és projektek kaptak tőlük adományokat, és a török hatóságok jóváhagyták ezeket az adományokat. Az alapítvány minél hamarabb felszámolja, és beszünteti a törökországi tevékenységét.

Több külföldi beszámoló is megjegyzi a törökországi affér kapcsán, hogy Soros tevékenysége és a Nyílt Társadalomért Alapítvány Magyarországon ugyancsak össztűz alá került. Orbán Viktor kormányfő ugyanis azzal vádolja Sorost és az áltata támogatott szervezeteket, hogy tudatosan megpróbálják aláásni az európai keresztény kultúrát a tömeges bevándorlás előmozdításával, amit az érintettek természetesen tagadnak.

[1] A Gezi parki tüntetések 2013. május 28-án kezdődtek Isztambulban, ahol környezetvédők szólaltak fel a Taksimban található Gezi park felszámolása ellen. A török kormány szándékai szerint a park helyén újjáépítenék az egykori taksimi laktanyát, amit 1940-ben elbontottak és az épület bevásárlóközpontként funkcionálna. A békésnek szánt demonstráció zavargásokba fulladt, amikor a rendőrök erőszak alkalmazásával próbálták meg a tüntetést feloszlatni.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg, azt erre a linkre kattintva érhetik el.