1. SOROS GYÖRGY ARRA AKARJA RÁVENNI BRÜSSZELT, HOGY AFRIKÁBÓL ÉS A KÖZEL-KELETRŐL ÉVENTE LEGALÁBB EGYMILLIÓ BEVÁNDORLÓT TELEPÍTSEN AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETÉRE, ÍGY MAGYARORSZÁGRA IS
  • Egy 2015. szeptember 29-én, a migrációs válság csúcsán megjelent véleménycikkében Soros a megoldás első pontjaként javasolja, hogy az Európai Unió évente egymillió „menekültet” fogadjon be, és egyenlően viseljék a tagországok a terheket (itt olvasható).
  • A European Stability Initiative készítette el a „Merkel-terv” című tanulmányt. A szervezet elnöke nem más, mint Gerald Knaus, aki történetesen a Nyílt Társadalom Alapítványoknál munkatárs. Az írás szerint Németországnak 500.000 szíriai menekültet kellene befogadnia közvetlenül Törökországból. Érdekes, hogy a tanulmány 2015. október 4-én látott napvilágot, míg a török-EU megállapodás (leginkább török-német megállapodás) csak 2016. március 18-án köttetett meg. Tudvalevő, hogy a német kancellár igen befolyásos az EU intézményeiben és a döntéshozatalnál nagy beleszólása van. Tekinthetjük ezt vajon a Soros-terv egyik végrehajtási szakaszának?
  1. SOROS GYÖRGY BRÜSSZELI VEZETŐKKEL EGYÜTT AZT IS TERVEZI, HOGY AZ EU TAGÁLLAMAI, ÍGY MAGYARORSZÁG IS, BONTSÁK LE A HATÁRVÉDELMI KERÍTÉSEKET, ÉS NYISSÁK MEG A HATÁROKAT A BEVÁNDORLÓK ELŐTT
  • A Soros által pénzelt szervezetek fizikai akadályként tekintenek a bevándorlás útjában álló magyar kerítésre, ami döntő mértékben lecsökkentette a balkáni útvonalon próbálkozók számát.
  • Az ismert magyar származású spekuláns szerint a nemzeti kerítések nem megoldások, egységes, humánus és észszerű tervre van szükség.
  • Soros a magyar miniszterelnök által következetesen képviselt migrációs politikáról azt mondta: „Az ő terve a nemzeti határok védelmét tekinti célnak és a menekülteket akadálynak. A mi tervünk a menekültek védelmét tekinti célnak és a nemzeti határokat pedig akadálynak.”
  • „Nem jó megoldás az európai határvédelem szempontjából, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon” – ezt Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos jelentette ki a tagországok belügyminisztereinek luxembourgi tanácsülését követően. Annak ellenére mondja ezt, hogy országa (Görögország) korábbi védelmi minisztereként 2013-ban védelmébe vette a Görögország és Törökország közötti határon épített kerítést.
  1. A SOROS-TERV RÉSZE, HOGY A NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN ÖSSZEGYŰLT BEVÁNDORLÓKAT BRÜSSZEL KÖTELEZŐEN OSSZA SZÉT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKRA. EBBEN MAGYARORSZÁGNAK IS RÉSZT KELLENE VENNIE
  • Soros véleménye szerint az lenne jó, ha az Európai Unió intézményei, esetleg egy új EU-s migrációs hivatal döntene a menekültkérelmekről, így azok elbírálása egyáltalán nem a nemzetállamokon múlna. Így egyszerűbben, gyorsabban lehetne Európába juttatni a Soros által üdvösnek tartott évi 1 millió migránst.
  • Soros a Financial Timesban 2015 júliusában megjelent véleménycikkében leírja, hogy az EU külső határain lévő országok megszegik az európai menekültügyi rendszerből fakadó kötelezettségeiket azáltal, hogy nem biztosítanak megfelelő fogadtatást és menekültkérelem feldolgozást. Szerinte emiatt kell más EU-s országba menniük. Azzal fejezi be, hogy az EU-nak új migrációs politikára és intézményrendszerre lenne szüksége, amely jobban tükrözi és hűbb az „európai értékekhez”.
  • Az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadták el a kötelező menekültkvóták felállítását 2015 szeptemberében. Jóllehet Máltát leszámítva senki sem hajtotta végre vállalását, mégis csak a V4 országok ellen indítanak kötelezettségszegési eljárásokat. Ez bizonyítja, hogy az EU-ban kettős mércét alkalmaznak.
  1. A SOROS-TERV ALAPJÁN BRÜSSZELNEK ARRA KELLENE KÖTELEZNIE MINDEN TAGÁLLAMOT, ÍGY MAGYARORSZÁGOT IS, HOGY MINDEN BEVÁNDORLÓNAK FIZESSEN 9 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI SEGÉLYT
  • Soros György Újjáépíteni a menekültügyi rendszert cikkében (www.project-syndicate.org, 2015. szeptember 26.) írt arról, hogy szerinte az uniónak minden menekültet ki kellene segíteni évi 15 ezer euró támogatással, ami 4,7 millió forintnak felel meg → ezt a támogatást két éven keresztül kellene juttatni, ami összesen 9,4 millió forint körüli összeg, és ebből a pénzből kell biztosítani az Európába juttatott menekültek lakhatását, egészségügyi ellátását és taníttatását
  • ezzel a pénzzel ösztönözné arra az uniós tagországokat az amerikai milliárdos, hogy befogadó országként részt vegyenek abban a projektben, amely mindösszesen évi egymillió migráns Európába telepítését jelentené (Uo.)
  • a konzultáció állítása így tényszerűen igaz, Soros György maga írta ezt le cikkében két évvel ezelőtt
  1. SOROS GYÖRGY AZT IS EL AKARJA ÉRNI, HOGY A MIGRÁNSOK ENYHÉBB BÜNTETÉST KAPJANAK AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEKÉRT
  • a szír Ahmed H-t perében – aki a röszkei közúti átkelőnél 2015 szeptemberében történt tömegzavargáskor a határt védő rendőrökre támadt – terrorcselekményért elítélte első fokon a Szegedi Törvényszék (most nyár végén jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla júniusban hatályon kívül helyezte az első fokú verdiktet) → a migránsokat védő Amnesty International még kártérítést is fizettetne a magyar állammal
  • a Soros-tervet szolgálta például az is, hogy a 2015 szilveszterén több német nagyvárosban is szexuálisan erőszakoskodó migránsbandák esetében a bűnvádi eljárásokat jellemzően nem folytatták le, így az elkövetők nem kaptak büntetést, és a bűnszervezetek adott esetben háborítatlanul működhettek tovább → vajon nem migráns elkövetők esetében működött volna-e ez? (kettős mérce)
  • a kölni események utáni hónapokban 153 embert gyanúsítottak meg, köztük 149 nem német állampolgárt (összesen körülbelül 1000 migrációs hátterű férfi erőszakoskodhatott a városban, és országosan további 1000 migráns szilveszter éjjelén) → 2016 júliusáig mindössze négy elkövetőt ítéltek el (a mintegy kétezerből)
  • ebbe a tendenciába illik az is, hogy Soros civil szervezetei a bűnelkövetők felelősségre vonásának elősegítését kifejezetten csak az Európában élő etnikai kisebbségek elleni (és nem az esetleg általuk elkövetett) deliktumok esetén tartják fontosnak → a Helsinki Bizottság a többi közt különösen a rasszista indíttatású bűncselekmények elleni küzdelemre több mint 9 millió Ft-ot kapott az Európai Bizottságtól és 17,6 millió Ft-ot a Nyílt Társadalom Alapítványoktól → miért nem alkalmaznak „színvak” megközelítést?
  1. A SOROS-TERV CÉLJA, HOGY AZ EURÓPAI ORSZÁGOK NYELVE ÉS KULTÚRÁJA HÁTTÉRBE SZORULJON ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK INTEGRÁCIÓJA HAMARABB MEGTÖRTÉNJEN
  • az EU és az OECD által elismert bécsi székhelyű szervezet, a Keresztények Elleni Európai Intolerancia és Diszkrimináció Figyelőközpontjának (OIDAC) 2011-re vonatkozó, 2012 márciusában közzétett jelentésével kereste meg 2012 tavaszán levélben a Magyar Kurír Soros György hazai jogvédő szervezeteit → a Helsinki Bizottság azt közölte, hogy nem kompetens a témában, az Amnesty International tisztázta, hogy magyarországi részlege egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel, míg a TASZ elsősorban a jelentés egyes aspektusait kritizálta
  • Soros jogvédő szervezeteinél a linkajánlókban általában nem szerepelnek a keresztényellenes diszkriminációval foglalkozó szervezetek, és például az említett OIDAC-jelentés sem került fel az Amnesty honlapjára → mindez kettős mérce: az OIDAC-jelentés időpontjában az Amnesty ugyanakkor közzétette a Szabad választás és előítélet: Muszlimok elleni diszkrimináció Európában jelentését, amelyben Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát, Spanyolországot és Svájcot bírálva kiállt a közbiztonságilag amúgy problémás burka és nikáb viselése mellett, és az imahelyek építésének korlátozása ellen
  • a Helsinki Bizottság 2011-es útmutatójában (Külföldiek Magyarországon) rögzíti: a multikulturális társadalom sokszínű, benne kölcsönhatásban és békében élnek az alapvetően önálló kultúrák,az ilyen társadalom nem törekedik a bevándorlók asszimilálására, és a nyelvi, vallási, kulturális sokszínűség a hivatalos állami szakmapolitikai döntéseket, a közoktatást áthatja → szómágia: az illegális szó a menekült/bevándorló jelzőjeként helytelen, kerülendő, ők jogosultak itt-tartózkodásra (csak jogszerűtlenül itt tartózkodó külföldiekről beszélhetünk)
  • újabb kettős mérce: a nyelvi-kulturális, vallási sokszínűség ilyen megjelenése pl. az oktatás szintjén kevéssé érdekelte a Soros-szervezeteket az ukrajnai kényszerkisebbség, a zömében református vallású kárpátaljai magyarság nyelvi-közoktatási jogainak csorbulásakor
  • az Amnesty International a németországi menedékkérőket érő atrocitásokról szóló, 2016-os részletes tanulmányában (Living in insecurity – How Germany fails victims of racist crime) egyáltalán nincs tárgyalva a keresztény menedékkérők helyzete → pedig egy felmérésben (Open Doors Deutschland-kutatás, 2016) a németországi befogadó létesítményekben elhelyezett keresztény és konvertáló félben lévő menedékkérők 88%-a számolt be vallási indíttatású bántalmazásról más menedékkérők (jórészt természetesen muszlimok) részéről
  • összefoglalóan elmondható: a Soros Györgyhöz köthető nemzetközi jogvédő szervezeteket szinte egyáltalán nem foglalkoztatja a keresztényellenes diszkriminatív európai jelenségek vizsgálata, akár őshonos, keresztény társadalmi többségről (vagy kisebbségekről), akár Európába érkezett keresztény (esetleg konvertita) menedékkérőkről beszélünk → ily módon a Soros-jogvédők a keresztény gyökerű európai országok vallásának, kultúrájának háttérbe szorulását támogatják, emellett kifejezetten ellenezve a muszlimok integrációját szigorúan szabályozni kívánó egyes törvények bevezetését
  1. A SOROS-TERV RÉSZE, HOGY POLITIKAI TÁMADÁST INDÍTSANAK A BEVÁNDORLÁST ELLENZŐ ORSZÁGOK ELLEN, ÉS KEMÉNY BÜNTETÉSEKKEL SÚJTSÁK ŐKET
  • az Európai Unió legfontosabb intézményei Soros-befolyás alatt állnak, Soros rendszeresen megszólal uniós fórumokon, és április végén és május végén is tárgyalt az Európai Bizottság több biztosával → Brüsszelben államfőnek kijáró körülmények között fogadták őt, látogatásai középpontjában pedig a migráció kérdése állt
  • ezzel szabaddá vált az út az uniós tagállamok nemzeti érdekeivel szembeni külső lobbi-tevékenységeknek, sőt a lobbi törvénytelen formáinak, például a korrupciónak a veszélye is felmerülhet → az uniós alapszerződések egyértelműen rögzítik az Európai Bizottság tagjainak elszámoltathatóságát, akiknek feladataik ellátása során teljes mértékben függetlennek kell lenniük, és az unió általános érdekében kötelesek eljárni; különösen nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől
  • Soros György eltökélt migrációs tervei megvalósításában, és ehhez teljesen átszabná az uniós költségvetést is – és egyértelműen az „akadékoskodók” rovására → Soros tavaly például azt javasolta, hogy a Kohéziós Alapot (32 százaléka az EU-költségvetésnek), valamint az agráralapot (38 százaléka a büdzsének) le kell faragni 2021-tól
  • Soros befolyása jelentős a Bizottságban, de minisztertanácsi szinten is (utóbbi egyik példája a 2015. szeptemberi tanácsi határozat a kötelező menekültkvótáról) → Soros sajnos markában tartja az Európai Parlament számottevő részét is, mint az pár hónapja a milliárdoshoz közelálló European Policy Institute listájából kiderült: a kiadványban az intézet Sorosék „megbízható szövetségeseit” veszi sorba, és az összesen 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel
  • a Sorosék EP-listáján szereplő képviselők közül többen is támadták, sőt nyomás alá kívánták helyezni hazánkat a tavaszi EP-vitákban (például a szociáldemokrata EP-frakcióvezető Gianni Pittella, a liberális Guy Verhofstadt, a néppárti Frank Engel vagy az SPD-s Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke, idén német kancellárjelölt)
  • példák: az Európai Parlament 2011 márciusában elítélte a magyar médiatörvényt, majd 2012 februárjában Magyarországot a demokrácia állapota miatt, 2013 júliusában az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló ún. Tavares-jelentést fogadta el, 2015 júniusában ismét elítélte a magyar kormány politikáját, majd 2017 májusában az EP szankciókkal fenyegető „hetes cikk eljárást” kezdeményezett Magyarországgal szemben → Soros EP-frakciója az ottani baloldal összes erejével kiegészülve, nyomás alá kívánta helyezni hazánkat
  • az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) előtt visszatérő vendégek Soros György jogvédői, így például idén februárban TASZ-os (Kapronczay Stefánia), amnestys (Gárdos Tibor) vezetők támadták a magyar kormányt az „alapvető jogok korlátozása” miatt → az EP plenáris ülésein kívül így az állandó szakbizottságok előtti kemény vitákban is rendszeresen támadják Magyarországot Soros emberei, márpedig a bizottságok feladata a plenáris ülésszakok előkészítése
  • az Európai Bizottság politikai fegyverként használta velünk szemben a kötelezettségszegési eljárásokat: 2010–12 között, majd 2015 óta (egy év alatt általában 50-nél több folyamatban lévő üggyel) indítottak ilyen eljárást → emlékezetes: legutóbb idén június közepén a kötelező kvóta miatt (más tagállamokkal), majd július közepén a civil törvény miatt → amikor egy tagország ügyét másodízben a Bíróság elé utalja, pénzbüntetés kiszabását javasolja, ami lehet átalányösszeg és/vagy napi kényszerítő bírság
  • szeptember 5-én az Európai Bíróság elutasította a migránsok tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet → a jogerős és végrehajtandó ítélet egy külső nyomásra született politikai döntést foglal magába, amely ráadásul teljes mértékben ellentétes az európai értékekkel és az európai biztonsággal

    Az eredeti bejegyzés a Tűzfalcsoport blogoldalán olvasható