Fotó: Mindenki Magyarországa Mozgalom, Facebook
Hirdetés

Nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy „tájékoztassák az amerikai külügyet a magyar politikai fejleményekről”, ugyanis a Szenátus és a Képviselőház külügyi bizottsága is állítólag meghallgatta őket. Előbbinek négy tagja levelet írt Trumpnak, amiben kifejezték aggodalmukat a magyarországi „antidemokratikus helyzet” miatt és felszólították az elnököt, hogy Orbán Viktorral való tárgyalásán ezt tolmácsolja a magyar miniszterelnök felé is. Levelükben olyan „független-objektív” Soros-párti szervezetek és személyek jelentéseire hivatkoznak, mint a Freedom House, a Cato Intézet vagy Dalibor Rohac kutató, aki számtalan dicsérő hangvételű cikket írt már Sorosról.

A kérdés az, mi alapja van egy 40 ezer főt számláló magyar város ellenzéki polgármesterét kongresszusi bizottságok előtt meghallgatni a „magyar politikai fejleményekről”? Pláne éppen akkor, amikor a lényegesen nagyobb politikai felhatalmazással rendelkező magyar miniszterelnök is az USA-ban tartózkodik? Márki-Zay szerint nem véletlen, hogy egy napon hívták őt és Orbán Viktort is Washingtonba tárgyalni, és ebben csak egyetérteni tudunk vele: elég olcsó trükk az amerikai politikusok részéről. Legalább akkor olyan magyar ellenzéki politikust hívtak volna, aki mögött nagyobb felhatalmazás van, mert ilyen téren a hódmezővásárhelyi polgármester súlytalannak számít.

A külügyminisztériumi látogatásról a két ellenzéki politikus a Facebookon osztott meg információkat, valamint a függetlenobjektív 444-nek és Indexnek nyilatkoztak. Állításuk szerint nem politikai beosztottakkal, hanem nevük elhallgatását kérő minisztériumi dolgozókkal tárgyaltak, akik őket érdeklő kérdésekben faggatták a duót. Többek között szó esett a „NATO-tól való magyar eltávolodásról” és arról, lehet-e bízni Orbánban. Utóbbira szerintünk egyértelmű a válasz, hiszen a magyar miniszterelnök következetes politikát folytat, előbbihez meg elég cáfolatnak megnézni a Trumppal való csúcstalálkozóról készült beszámolókat. Magyarország vállalta, hogy 2024-ig eléri a GDP 2 százalékát a haderőre való költések mértéke; bezzeg Németország nem tett ilyen ígéretet. Ezek szerint a németek távolodnak a NATO-tól?

Márki-Zayék szerint van alternatívája a magyar kormánynak, csak akkor felmerül a kérdés, hogy miért nyerte meg a Fidesz-KDNP pártszövetség a 2018-as választásokat is, és kapott a magyar emberektől harmadszorra is kétharmados felhatalmazást. Az országos politikai babérokra törő polgármester bizonyára magára célzott megoldásként.

Márki-Zay Péter nem csak a külügyminisztériumba látogatott el az USA-ban, hanem a hírek szerint Soroshoz köthető szervezetekkel is egyeztetett, azonban részletes információkat nem osztottak meg arról, hogy pontosan melyikekkel. Egyről tudunk, a German Marshall Fund amerikai fiókszervezetébe látogatnak, amelyet támogat a Nyílt Társadalom Alapítvány.

Találkoztak még a volt washingtoni magyar nagykövettel, Simonyi Andrással, aki érdekes módon a velük való megbeszélést követően írt a Márky-Zayt szinte istenítő hirklikk.hu oldalra a Trump-Orbán találkozóról, amiben megpróbálja megmagyarázni, hogy nem is volt fontos, és amit láttunk, az mind hazugság. Majd hozzáteszi, ő is nyilván független-objektív módon, hogy nem véletlen a két ellenzéki politikus meghívása a találkozó idejére, ez szerinte azt mutatja, hogy nincs jó kapcsolat az USA és Magyarország között.

Meglátogatták a magyar származású politológust, Charles Gatit is, aki 2012 óta tudja a receptet Orbán Viktor megbuktatására: a lehetőségeket végigolvasva érezhető a szakértelem és bölcs előrelátás. Lehet, hogy tippeket ad Márki-Zayéknak? Ez esetben csak biztatni tudjuk, hiszen ezek a forgatókönyvek sem jöttek be.

Hódmezővásárhely polgárai idén októberben véleményt mondhatnak majd az önkormányzati választásokon Márki-Zay városvezetéséről – pontosabban annak hiányáról. Addig türelmet és kitartást kívánunk nekik, ősszel pedig józan döntést.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg.