Tarlós hackerei, avagy az ellenzéki eretneküldözés receptje
Közszájon forog a vörös köd által megszállottak táborában, hogy a következő történt: Orbán utasította Tarlóst, hogy indirekt módon Karácsonyt támogassák, mivel Tarlós vele elbírna, Kálmán Olgával ellenben nem.„Az eretnek, uram, egy olyan ember, aki nem ért egyet azzal, hogy ön elismer valamit, amiről senki nem tud semmit.” (William Cowper Brann)
Mint megtudtuk, Kálmán Olga azért nem ment el az ellenzék által meghirdetett főpolgármester-jelölti eredményváróra, mert az nem lett meghirdetve, s neki épp nem volt a keze ügyében megfelelő öltözék. Ez a hír, bár felettébb érdekes, korántsem a legérdekesebb. Ami ennél is hajmeresztőbb, az nem más, mint az orbántakarodj vallásúak legeslegújabb összeesküvés-elmélete.
Ellenzéki legendárium
Közszájon forog ugyanis a vörös köd által megszállottak táborában, hogy a következő történt: Orbán utasította Tarlóst, hogy indirekt módon Karácsonyt támogassák, mivel Tarlós vele elbírna, Kálmán Olgával ellenben nem. Na, és ekkor lendült működésbe Tarlós István hackerhadserege, majd cudar módon a Fidesz-aktivistákat Karácsonyra szavaztatta, aki ily módon bezsebelte a győzelmet. E legenda máris joggal pályázhat arra, hogy bekerüljön a Magyarok Cselekedeteinek legújabb kiadásába, mivel abszurditásában mind a vadkan által leölt Szent Imre herceget, mind a púpos és/vagy sánta, félvak, kancsal, bibircsókos, törpe, eszement Kálmán királyunk karaktergyilkosságát is messze felülmúlja.
Mint köztudott, „vadkannak” anno nemcsak a vadon élő sertés hímjét nevezték, hanem egy korabeli lándzsafajtát is. S majdnem bizonyos, hogy a trónörökös vére azok kezén szárad, akik István dinasztiális utódlását ellenezték. Könyves Kálmán királyunk pedig sem fia, II. István király, sem unokája, Saul herceg legendáriumában nem jelenik meg púpos törpeként. E negatív tulajdonságokkal csak sokkal később, az általa megvakíttatott II. Béla történetírói által lesz felruházva.
Fessünk falra ördögöt
Az orbanofóbok már jó ideje démonizálják a miniszterelnököt. S ez a folyamat már jóval annak többszöri, kétharmados megválasztása előtt elkezdődött. Hogy miért, az nem kérdés: mert nem értik, s mert nem akarják érteni. Ezért aztán kezdték felruházni olyan tulajdonságokkal, melyek szép lassan démoni köntösbe öltöztették őt. E negatív „sztárolás” viszont óriási veszélyt rejt magában. Nevesen, hogy ugyanazok, akik Orbánnak rossz hírét keltik, egyben elkezdenek félni is tőle. Ez a félelem a második kétharmados győzelem után csúcsosodott ki, s azóta is ezer fokon ég. Ennek miértjére is megvan a válasz.
A nyilvánvaló kudarcok nyilvánvaló okait csak és csakis akkor nem kell firtatni, ha arra bevetjük a sátáni közbeavatkozás misztikus okát, egyfajta reverz Deus ex machinát. Mindig. Mindenre. Elsüllyedt egy hajó a Dunán? Orbán az oka! Földrengés van Timbuktuban? Orbán! Túl sokáig tartott a fűtési szezon? Orbán a hibás! Kánikula van? Orbán miatt! Juncker isiászt kapott a párolt malátától? Mocskos Orbán! Karácsony nyert? Orbán akarta így! Innen pedig már csak egy lépés választja el a saját hazugságukba beleháborodott polgártársainkat attól, hogy éjszakánként házról házra járva O1G feliratot meszeljenek minden fideszes ajtajára.
Nevetnénk, de nem tudunk
Ez az egész mizéria egy darabig (talán) még vicces is volt. Mára azonban jóérzésű ember már nevetni sem tud az ellenzék mocskolódásain. Csak néz maga elé és nem hiszi el, amit lát. Az alpári hangnemben elmondott interpellációk, a száraztésztás performanszok, a tüntetések obszcén feliratú táblái, a magukat rabnak tettető vagy ajtónak szaladó honatyák és honanyák, a végletekig sztárolt, ostoba diákszócsövek… Mind-mind annak az ékes bizonyítékai, hogy valami végérvényesen félresiklott. Hogy ezektől a pártoktól, ezektől a politikus-karikatúráktól nem lehet már olyat várni, ami az ország érdekeit szolgálja. Mert ezek a nemzeti mértékkel szabva mikronnyi Biberachok sosem kollektív jobbulást, hanem mindig is egyéni jólétet akartak.
S ha egy pár beszédes régebbi történés alapján próbáljuk kiókumlálni a jövőt, még az is lehet, hogy a párbeszédes Karácsony úgy lesz a közös jelölt, hogy a DK az utolsó pillanatban kihátrál mögüle, s mégis, ellene is indítja Kálmán Olgát. Persze erre is megvan a legendárium ideillő fejezete. Mert amennyiben ez lesz, az csak és csakis azért lesz, mert Gyurcsány nem más, mint Orbán embere, Orbán pedig így akarja megosztani az ellenzéket. E forgatókönyv felmagasztalja ugyan egy parányi időre Karácsony Gergelyt, de csak azért, hogy aztán annál mélyebbre lökje.
***
Jó lenne, ha már októbert írnánk, s ezek a politikai kalandorok végképp (de legalábbis jó időre) eltűnnének a porondról. Még mielőtt valóban valami helyrehozhatatlant tennének. Mert a politikai Antikrisztus személyének megnevezése után az ebből fakadó eretneküldözés szokott következni…