Tavaly 44-szer tárgyalt az EU „kormányával” Soros lobbiszervezete?
Az interneten kiszivárgott dokumentumok egy részét jegyző intézet külön kiemeli a Soros-alapítvány honlapján: célja „a Nyitott Társadalom alapítványi hálózat összekapcsolása az EU intézményeivel”.Tavaly 44-szer tárgyalt az Európai Unió „kormányával” Soros lobbiszervezete?
– Egy agg milliárdos politikai játékszerévé válhatott a Bizottság –
A Soros-alapítvány kiszivárogtatott, az európai kontinenssel kapcsolatos dokumentumai (Europe Documents) között számos, az uniós döntéshozatal részére szánt migrációs elemzést, ajánlást találunk az Open Society European Policy Institute nevű, brüsszeli székhelyű intézet részéről.
Az Open Society European Policy Institute (OSEPI) saját magát a Nyílt Társadalom Alapítványok „uniós szakpolitikai karjaként” (EU policy arm) határozza meg. A brüsszeli döntéshozók felé befolyásos tanácsadó Soros-intézet „támogatja az Európán belüli és kívüli nyitott társadalmakat az EU szakpolitikáinak, jogszabályainak, finanszírozásának és politikai befolyásának kihasználásával”. Az intézet az EU szakpolitikai vitáihoz „bizonyítékokat, érveket, ajánlásokat” szolgáltat az egyébként már több mint 100 országot behálózó Nyitott Társadalom Alapítványok munkájából származóan. Vagyis maga az intézet sem tagadja, sőt nyíltan vállalja, hogy Soros György nyitott társadalom-koncepciójának (stratégiájának) jegyében kívánja befolyásolni az uniós felső és szakpolitikai döntéshozókat, és kvázi lobbitevékenységet folytat az Európai Unió fővárosában.
A Soros-intézet brüsszeli lobbiharcának középpontjában deklaratívan az „uniós alapelvek”, az „alapvető értékek” állnak, és saját megfogalmazása szerint olyan „pozitív intézkedéseket” kíván megfogalmazni, amelyek „fenntartják ezeket az értékeket a szakpolitikákon belül”. Ehhez rendelik hozzá az uniós döntések kapcsán a „nyitott társadalmi értékeket” is. Bár elvileg a döntéshozatali folyamatokhoz szükséges tájékoztatást említi legfőbb feladatai között a szervezet, valójában a politikai nyomásgyakorlás eszközeként lép fel.
Az interneten kiszivárgott dokumentumok egy részét jegyző intézet külön kiemeli a Soros-alapítvány honlapján, hogy célja „a Nyitott Társadalom alapítványi hálózat összekapcsolása az EU intézményeivel és tagállamaival”, valamint „szoros kapcsolatok kiépítése tisztviselőkkel, politikusokkal, nem kormányzati szervezetekkel és más szereplőkkel” annak érdekében, hogy a polgári szabadságjogokat, jogokat és az igazságosság kérdését fenntartsák az EU napirendjén. (Ez utóbbi a politikai értelemben ellenfélnek tekintett tagállamok és azok vezetői elleni brüsszeli küzdelem fegyverét is jelentheti.) A 2016-os pénzügyi évben – a LobbyFacts.eu nevű portál adatai szerint – a tanácsadó szervezet 10 lobbistája rendelkezett EP-akkreditációval, és összesen 44 regisztrált találkozást (más források szerint 2014 óta 45 találkozás) bonyolítottak le az Európai Bizottsággal. Vagyis Soros Alapítványa kvázi az „uniós kormánynak” is tekintett Bizottság „kormányüléseinek” rendszeres résztvevője!
Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei már mennyire a Soros-hálózat szorításában vannak, jól mutatják az elmúlt szűk egy hónap fejleményei is. Október 19-én ugyanis az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely konkrétan úgy reformálná meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírná egy eddig alapvetőnek számító uniós elvet – vagyis azt, hogy az a tagállam felelős a menekültkérelmek elbírálásáért és rendezéséért, ahová először beérkeztek a migránsok. Ehelyett a Soros-szakértőkkel megtámogatott szakbizottság azt a javaslatot tette, hogy az Unió külső határain keresztül egy tagállamba beérkezett migránsokat ezentúl először regisztrálják, majd szétosztják az Unió tagállamai között. Négy héttel később, november 16-án az Európai Parlament (EP) plenáris ülése már jóvá is hagyta a jelentést 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett.
