Amint az várható volt, azonnal vége is lett a világnak abban a pillanatban, amikor tegnap Trump elnök három rövid Twitter-üzenetben tudatta a nagyérdeművel, hogy tábornokaival és katonai szakértőkkel folytatott konzultációk után (ez a rész a legtöbb hazai híradásból kimaradt) az Egyesült Államok kormánya ezentúl köszöni, de nem kívánja a hadsereg soraiban tudni transznemű polgártársaikat.

Illetve nem lett vége, de ha a liberális reakciót vesszük alapul, akkor azonnal megszűnt még az a néhány emberi jog is, ami Trump beiktatása óta valami csoda folytán létezett, az amerikai polgárok pedig azonnal porrá lettek nagy szégyenükben, mert ilyet azért mégsem lehet.

Vagy mégis?


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Mielőtt végigvesszük, hogyan maradhatott egy darabban a világ, fontos tudatában lennünk annak, hogy az amerikai felnőtt társadalom 0,6 százaléka tartja magát transzneműnek. 
Ennél más kutatások alacsonyabb arányokat találtak, de nyugodtan vegyük figyelembe ezt a magasabb számot.
Ez persze – mivel szép nagy országról beszélünk – még mindig nagyjából 1,4 millió embert jelent.
Arról nincs pontos adat, hogy a jelenleg az amerikai hadsereg kötelékébe tartozó, aktív állomány tagjai között hány olyat találunk, aki transzneműnek mondja magát. 
A RAND Corporation 2016 júniusában készült tanulmányában 1320 és 6630 közé saccolták az aktív állományú, és 830 és 4160 közé a tartalékos állományú, magukat transzneműnek tartó katonák számát.
Tehát egy gyors számológépes varázslat után rájöhetünk: a 0,6 százalék 0,09-0,47 (illetve 0,06-0,3) százalékáról szól a jelenlegi balhé.

Van itt még egy, a liberálisok számára elfogadhatatlannak tűnő tény: az Amerikai Pszichiátriai Társaság (akiknél, ez bármennyire is fáj, a baloldali genderaktivista bizony nem ért többet a pszichiátria tudományához) 1980 óta tarja számon a nemi identitászavart (ezt később nemi diszfóriának keresztelték át, mert az úgy píszíbb) mint rendellenességet. 
Az Egészségügyi Világszervezetnek (World Health Organization, WHO) is létezik egy diagnózis-listája. Ezek között az V. fejezetben, F64-es kód alatt jelenik meg a transzszexualitás.
Erre nyugodtan tessék hivatkozni akkor, ha egy liberális kolléga el akarja Önökkel hitetni, hogy mindenki az, aminek gondolja magát.

Most, hogy túl vagyunk ezen a néhány tényen, nézzük a katonaságot, és azt, vajon miért ajánlhatták Trump elnöknek az említett szakértők, hogy mindenkinek jobb, ha a nemi diszfóriában szenvedők nem csatlakoznak az állományhoz.

Fontos tisztában lenni azzal az egyszerű igazsággal, amiről a társadalmi igazságosság bajnokai láthatóan elfeledkeztek: a hadsereg nem egy demokratikus, mindenki számára nyitva álló intézmény. Azt mondod, amit szabad és azt teszed, amit parancsolnak. Aki ezt nem tudja tudomásul venni, annak nem való a hadsereg.
Másrészről pedig a hadsereg kötelékébe soha nem lehetett bárkinek csatlakoznia. A rossz ízületektől kezdve a nem megfelelő testsúlyon át a nyakon található tetoválásig kismillió ok van, amiért valakit elutasítanak. Ez már csak egy ilyen világ. 
Amíg joggal várhatjuk el például, hogy egy kerekesszékes embert ne azért ne vegyenek fel egy irodai állásra, mert történetesen tolószékbe kényszerült, abban nehezen találhatunk kivetnivalót, ha ugyanez a személy éppen a fizikai korlátai miatt nem nyer felvételt a hadseregbe.

Sokan sokféle indokkal jelentkeznek az állományba, ám a kiképzések végső célja mégis mindig ugyanaz: hogy egy esetleges fegyveres harcban a katona meg tudja védeni a hazáját. Pont. 
Erre nem mindenki képes. Akár fizikai, akár lelki-idegrendszeri akadályai lehetnek annak, hogy valakiből jó katona legyen.
Igen, lelki-idegrendszeri korlátok is. Az amerikai transznemű felnőttlakosság 41 százaléka kísérel meg öngyilkosságot valamikor életében. Ez az arány a ciszneműek (mert arra is van külön kifejezés, amikor valaki a biológiai neméhez tartozónak gondolja magát, vagyis a 99,4 százalékra) között 4,6 százalék. 
Persze most elkezdhetnénk azon filozofálgatni, az előbbi magas arányért mennyiben felelős a többségi társadalom (a liberálisok kedvenc témája), de a hadsereg szempontjából ez lényegtelen. Ők – még egyszer – azért vannak, hogy megvédjék a hazát.

A gyakorlatban is bonyolult megoldani ezt a transzneműsdit. 
Egy katonanőnek miért kéne együtt zuhanyoznia egy férfivel, aki azt állítja, ő bizony nő – és erre a saját állításán kívül semmiféle bizonyítéka nincs? Vagy mindenhol fel kéne állítani egy „semleges zuhanyt” a 0,6 százalék – mondjuk – fél százaléka kedvéért, mint ahogy a nyilvános illemhelyekkel kapcsolatban is akarták szerte az Egyesült Államokban?
Vagy, ahogy Johnny Joey Jones tengerész-törzsőrmester – aki 2010-ben veszítette el mindkét lábát, amikor Afganisztánban egy házi készítésű bombára lépett – mondta néhány órája a Fox & Friends adásában: „Ez nem arról szól, hogy a transzneműeket támadjuk. Így is túl kevesen vannak ebben az országban, akik hajlandók feláldozni az életüket a hazájukért, és ezt meg kell becsülnünk. Ugyanakkor a kis [katonai] egységek vezetőinek már így is nagyon nehéz dolguk van […], és semmi szükségük még több stresszre, még több okra ahhoz, hogy nem megfelelő döntéseket hozzanak. Jól kell cselekednünk, ehhez pedig időre van szükség. […] Ha túl sok mindent akarunk megváltoztatni túl rövid idő alatt, abból rossz termék születik, és rossz környezetet, mérgező kultúrát teremtünk. Ha van csak tíz katona, aki nem érti a transznemű embereket, akkor tíz katonának adunk jó esélyt arra, hogy hibát kövessenek el azelőtt, hogy lehetőségünk lett volna felkészítenünk őket. Az ilyesmivel nagyon kell vigyáznunk. Ennek nincs köze az egyes transznemű egyénekhez – ennek kizárólag a hadseregünk hatékonyságához van köze”.

És van még egy ok, amiért nem is olyan ördögtől való a tegnapi bejelentés.
Az Obama-adminisztráció 2016. október 1-től kimondta, hogy a hadsereg köteles orvosi ellátást biztosítani a kötelékében szolgáló, éppen az egyik nemről a másikra váltó katonák számára. Ebbe beletartoznak a hormonkezelések és a nemváltoztató műtétek. 
Hogy ez mennyibe kerül, illetve kerülne a jövőben a hadseregnek, arról megoszlanak a vélemények. Vicky Hartzel republikánus képviselő szerint a nemváltoztatással kapcsolatos beavatkozások egy évtized alatt 1,3 milliárd dollárra is rúghatnának. 
A műtétek után a lábadozás hosszú időt vesz igénybe, a hormonterápia pedig okozhat átmeneti magatartás- és hangulatváltozásokat, amely szintén sokat von le egy harcra készülő katona értékéből.

Trump elnök tegnap Twitter-üzent egyet.
A baloldal azonnal habzó szájjal kelt ki magából.
A Nap pedig ma reggel ugyanúgy felkelt, amint a Twitter-üzenet előtt.
Mert vannak dolgok, helyzetek és szervezetek, amelyeket soha nem szabad egy liberális társadalmi kísérlet prédájává tenni. A hadsereg ilyen.
És ez így helyes.