Szenteczky Jánosra, a csepeli MSZP elnökére, a párt fővárosi alelnökére mostanában igencsak rájár a rúd. A szocialista politikust nemrég a Fővárosi Törvényszék másodfokú jogerős döntésében aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt, felbujtóként elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt ítélte el. De ez még nem minden: az MSZP-DK harc jegyében már egykori párttársa is ellene fordult.

Az ítélet szerint Szenteczky János 2010-es önkormányzati választások előtt a Csepel.info blog nevével visszaélve olyan hazugságokat, többek között manipulatív hangfelvételeken alapuló állításokat tartalmazó ingyenes kiadványt terjesztett a kerületben, amelynek célja politikai ellenfelei – Borbély Lénárd, csepeli polgármester és Németh Szilárd, országgyűlési képviselő – lejáratása volt. A szocialista politikus többek között azzal védekezett, hogy fenti személyek közszereplők, akik kötelesek tűrni a kritikai véleményeket, továbbá elmondta, hogy róla is folyamatosan jelennek meg lejárató cikkek. A bíróság megállapította, hogy az inkriminált írásokban foglaltak nem véleménynek, hanem tényállításoknak minősülnek, amelyek alkalmasak a becsület csorbítására.

A bíróság rágalmazásért Szenteczky Jánost 375 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Nem kívánunk állást foglalni a büntetés mértékével kapcsolatban, arra azonban kíváncsiak lennénk, hogy ha egy rágalmazási ügy hét évig húzódhat a bíróságon, vajon mikor fog lezárulni a csepeli lakásmutyi-per, amely hét év után még mindig csak első foknál tart, és ahol Szenteczky János szintén a vádlottak padján ül. A vádirat szerint Szenteczky János, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatójaként rászorulók helyett jómódú kivételezett személyeknek játszott át szociális bérlakásokat. A lakásokat több millió forint közpénzből újították fel, majd a piaci ár töredékéért adták el a bérlőknek. Külön része a pernek, hogy egyes felújítási munkálatokat el sem végeztek, ezekről csak fiktív számlákat állítottak ki.

De térjünk vissza a rágalmazási ítéletre, mert az ügynek érdekes utóélete van. Az ítélet az indoklásban kitér Szenteczky János havi jövedelmére. Ennek azért van jelentősége, mert a bíróság a havi jövedelme figyelembevétele mellett állapította meg a pénzbüntetés mértékét. A dolog szépséghibája, hogy a bíróság előtt bevallott jövedelme lényegesen kevesebb a képviselői vagyonnyilatkozatban szereplő összegnél. Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a februári testületi ülésen erről említést is tett.

– Miután a februári testületi ülésen megjegyeztem, hogy Szenteczky János vagyonnyilatkozata és a bírósági ítéletben feltüntetett havi jövedelme között ellentmondás van, Borka-Szász Tamás, a csepeli DK frakcióvezetője levélben fordult hozzám, és kezdeményezte Szenteczky János ellen a vagyonnyilatkozati eljárást. Kérésének eleget téve felkértem a Pénzügyi Bizottságot, vizsgálja ki Szenteczky János vagyonnyilatkozatát, hiszen ha az MSZP képviselője ott a valóságnak megfelelő adatokat közölt, akkor a bíróság előtt állított valótlanságot – mondta kérdésemre Borbély Lénárd.

A szocialista politikus vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az a Borka-Szász Tamás kezdeményezte, aki korábban Szenteczky János párttársa volt. Mivel a két politikus nagy valószínűséggel szeretne az MSZP, illetve a DK csepel-soroksári országgyűlési képviselőjelöltje lenni a 2018-as választásokon, az országos szinten már zajló MSZP–DK adok-kapok Csepelen is beindult.


Mindenesetre Szenteczky Jánost senki nem vádolhatja azzal, hogy szembemenne pártjának vezérével, Botka Lászlóval, aki a híradások szerint 25 millió forintos luxusautóját felejtette el bevallani vagyonnyilatkozatában. Ez már csak így megy a „Fizessenek a gazdagok” szlogent hirdető szocialista pártban.