Veszély leselkedik a vidéki kórházakra!
„Az értelem világos és nincs hatalma másokon, mint a bölcseken. A csalás viszont értelmetlen és éppen ezért van hatalma a sokaságon.”
(Szerb Antal)
A magyar egészségügyet a kommunisták 1945 óta következetesen leépítették és sárba taposták. Ugyanezt folytatták a rendszerváltás utáni jogutódjaik. Egyesek azt hánytorgatják fel a polgári kormánynak, hogy majd’ 80 év dúlását nem tudták rendbe hozni 12 év alatt. Mondják ezt úgy ezek az összefogott ellenzékiek, hogy a Gyurcsány Ferenc árnyékához kísértetiesen hasonlító vezetőjük leépítésről és fizetőssé tételről beszél.
***
Mint azt a híradásokból tudjuk, Márki-Zay Péter többször, több helyütt kijelentette, hogy a magyar egészségügyet fizetőssé kell tenni, hiszen csak a fizetős egészségügy garantálja a színvonalas működést. Ehhez szorosan kötődik Márki-Zay tavaly ősszel tett kijelentése:
„Igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban vagy akár falvakban élők közelében.”
E két kijelentésből egy olyan jövőkép vetül elénk, ami a 2006-os gyurcsányi állapotokat hozná vissza!
Korántsem akarnék az anekdota-érvelés hibájába esni, de tény, hogy a vizitdíj bevezetésének idején, amikor haldokló nagymamámat vittük mentővel kórházba, addig nem voltak hajlandóak megvizsgálni őt, míg a szombat lévén dupla vizitdíjat, azaz 600 forintot be nem fizettem a pénztárba.
Ám mint mondtam, nem személyes történésekre hivatkozva, hanem számokkal, adatokkal alátámasztva kívánom megindokolni, miért fenyegeti óriási veszély – nem kizárt, hogy a bezárás veszélye – a vidéki, nem megyeszékhelyi kórházakat. Nézzünk tehát egy nem megyeszékhelyen működő vidéki kórházat! Legyen ez a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet!
***
2006-ban Molnár Lajos, a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere majdnem bezáratta a balassagyarmati kórházat. A balassagyarmatiak és Balassagyarmat környékiek csak egy pártoktól független, össznépi tiltakozással tudták megmenteni Nyugat-Nógrád egyetlen kórházát a bezárástól. Akkor tömegével vonultak az utcára, hogy megakadályozzák a szocialista dúlást, ami 90 ezer ember ellátását tette volna lehetetlenné.
A kórházat végül nem zárták be. Ám még így is jelentőskárokat szenvedett.
– A Gyurcsány-kormány bezáratta az urológiát, a bőrgyógyászatot, a szemészetet és a fül-orr-gége osztályt. Ez összesen 80 ágy azonnali megszüntetését jelentette. E szakterületeken csupán egynapos ellátások maradtak, amik legfeljebb az ambuláns beavatkozásokat tették lehetővé.
– Továbbá kórházi ágyakat szüntetett meg a szülészet-nőgyógyászaton, a sebészeten és a traumatológián. Ezeken az osztályokon a 160 ágyból 60-at megszüntetett, ezenfelül a gyermekosztálytól is elvett 15 ágyat.
Így mindösszesen 200 ágyas csökkentést hajtottak végre, s ezzel egyidőben 70 dolgozót azonnal elbocsátottak.
Mostanra ezekből az áldatlan állapotokból a régió a kormány segítségével eljutott oda, hogy a kórház minden részlegét sikerült felújítani. Elértek tehát egy emelkedő szintet, amit – terveik szerint – további modernizálással, korszerűsítéssel kívánnak országos és európai színvonalúra hozni.
Az elmúlt két év sajnos megrekesztette ezt a folyamatot, ugyanis a balassagyarmati kórház úgynevezett Covid-kórház lett, az ország számos pontjáról kezelve a súlyos és kevésbé súlyos betegeket.
***
Jelenleg ott tartunk, hogy az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje arról vizionál: bezáratja a szülészeteket és a sürgősségi osztályokat.
Hogy a szülészetet bezáratni miért nem jó, az nem is képezheti vita tárgyát. Az otthonszüléssel és a szülőotthonban szüléssel ellentétben ugyanis a kórházak mostanra babamamabaráttá vált szülészeti osztályai a legbiztonságosabbak az újszülött és az édesanya szempontjából. Bármikor adódhat ugyanis olyan komplikáció, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.
A sürgősségi osztályok bezárása, ha lehet, ennél is súlyosabb következményekkel járna, hiszen itt az időfaktor kiemelt tényező. Magyarországon két olyan népbetegség van, amelynél létfontosságú a mielőbbi orvosi beavatkozás. Ez a két betegség a szívinfarktus és a stroke. Ha tehát egy balassagyarmati beteg szívinfarktussal vagy stroke-kal legközelebb Salgótarjánban vagy Vácon tud ellátást kapni, akkor nagy esélye van arra, hogy betegsége súlyos szövődményekkel, esetleg halállal végződik.
Az intenzív betegellátásban kiemelt szerepe van az „ajtótól a tűig” elvnek. Ez azt jelenti, hogy a beteg az első tünet megjelenésétől számítva mennyi időn belül kap orvosi szakellátást.
Nézzük a stroke esetében az időfaktort! Amennyiben a beteg az első tünet megjelenésétől számított 4 órán belül orvosi ellátásban részesül, jó esélye van nemcsak a túlélésre, de a gyors felépülésre is.
Tájékozott beteg esetében az időfaktor a következő: az első tünettől 1 óra, amíg mentőt hív. Újabb 1 óra, amíg kórházba kerül. Így a 4 órából 2 óra elveszett.
Tájékozott betegnek azt nevezzük, aki az első tünetek megjelenésekor tisztában van a lehetséges betegségével. Például olvasott a stroke-ról, és tudja, hogy milyen kezdő tünetekkel jár maga a betegség. A tájékozatlan beteg ezzel szemben egy esetleges arczsibbadást nem vesz rögtön komolyan, nem hívja a mentőt. Így sokkal később részesül szakorvosi ellátásban. Sajnos ezek a tájékozatlan betegek vannak jelenleg nagyobb számban.
Ám akár tájékozott, akár tájékozatlan betegről beszélünk, a hirtelen halálozást jelentő betegségeknek legalább a fele a sürgősségi osztályok számának növelésével, vagy meglévő kapacitásuk növelésével elkerülhető, míg ezek megszüntetése borítékolhatóan a halálozási arány drasztikus és azonnali megnövekedését jelentené.
Ugyancsak a szakemberek véleménye, hogy a túlságosan későn sürgősségi osztályra kerülő beteg össztársadalmi szinten növeli a költségeket, mivel több gyógyszert igényel, rehabilitációjának az ideje megnövekszik, csökken a munkaképessége (esetleg rokkantnyugdíjra szorul), s mindezek a családja számára is nagy terhet jelentenek. Ez áll szemben a szakszerű és gyors ellátással, ami a beteg gyors felépülését és egy hónapon belüli munkába állását is eredményezheti.
Nyilvánvalóan a legsúlyosabb kórok inkább az idősebb nemzedékre veszélyesebbek, náluk fordulnak elő nagyobb számban. És ide citálnám Márki-Zay következő eszmefuttatását, amiben abbéli örömét fejezi ki, hogy szerinte a Fidesz éppen szavazókat veszt, mivel az idősek a járvány miatt nagyobb számban halnak, s közülük több a kormánypárti. Józan belátású ember számára gyomorforgatóak az effajta kijelentések, hiszen a betegség nem pártpreferencia alapján szedi áldozatait.
***
A Gyurcsány-korszak visszatérésének leselkedő veszélye mostanra kézzelfoghatóvá vált mind a balassagyarmati, mind az ország összes vidéki kórháza számára. Amit ők egészségpolitika címén folytatni akarnak, az nem az egészség, hanem a bezárás, a megszüntetés, a rombolás, a leépítés, a kirúgás politikája.
Ráadásul pontosan azok az ellenzéki szakpolitikusok nem állnak hivatásuk magaslatán, akik az efféle abszurd, nép- és betegellenes ötleteket jóváhagyják. Az ellenzéki összefogás csapatának egészségügyiszakpolitikus-részlegét jórészt olyanok alkotják, akik nemcsak hogy budapestiek, de budapesti fejjel is gondolkodnak. Márpedig a vidék infrastruktúrája nem engedi meg, hogy egy megyén belül csak egyetlen központi kórház létezzen.
Vidéken nem a budapesti modell kell. Vidéken a budapesti modell egész egyszerűen nem alkalmazható.
