Bóka János a portugál lapban „Elszigetelésről beszélni már önmagában Magyarország elszigetelését célozza. De az EU-ban, természeténél fogva, senkit sem lehet elszigetelni” címmel, szerdán megjelent interjújában a Magyarországnak szánt 22 milliárdos kohéziós keret befagyasztásáról azt mondta: Magyarországra különböző eljárások vonatkoznak, amelyek befolyásolják az európai forrásokhoz való hozzáférést.

Hirdetés

„Emellett tárgyalunk az úgynevezett szupermérföldkövek végrehajtásáról is, ami a helyreállítási és rugalmassági tervünkhöz kapcsolódik. A magyar kormány abból indul ki, hogy jogilag ezek az eljárások megalapozatlanok. Mivel ezek a jogállamisággal kapcsolatos aggályok egyszerűen nem merülnek fel” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett az európai egység mellett egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai helyzet rendkívül törékeny, és az EU-nak az egység és az erő képét kell sugallnia az értékeink és érdekeink megőrzése érdekében.

Arra a kérdésre, hogy látja-e Brüsszel részéről a jó szándékot arra, hogy megoldást találjanak, azt válaszolta, hogy ez nem a jóakarat, hanem a politikai felelősség kérdése. „A magyar kormány vállalta a politikai felelősséget, és remélem, hogy az európai intézmények is követni fogják ezt a példát” – tette hozzá. Az EU migrációs politikája kapcsán hangsúlyozta, hogy először is meg kell erősíteni az EU külső határait, nekünk kell eldönteni, hogy ki lép az EU területére, és nem az embercsempész hálózatoknak.

„Ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy eldöntsük, ki lép a területünkre, akkor valójában nincs migrációs politikánk. Ez a kiindulópontja minden migrációs politikának. Ehhez természetesen szükség van a külső határok megerősítésére, szükség van a harmadik országokkal való partnerségre, és szükség van az EU külső határait szárazföldön és tengeren védő tagállamok elismerésére. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a határoknak a megvédése lehetséges. Ehhez erőforrásokra, elkötelezettségre és összpontosításra van szükség” – fogalmazott Bóka János.

Egy másik kérdésre a miniszter igazat adott az interjú készítőjének abban, hogy nem minden ország gondolkodik egyformán a migrációs válságról, de „ha egyetértünk a felelősség és a szolidaritás közötti egyensúlyban, ha egyetértünk abban, hogy az EU külső határainak védelme egyben az európai migrációs politika szolidaritási hozzájárulása is, akkor nem leszünk olyan messze egy olyan migrációs politikai megoldástól, amely azon az elven alapul, hogy mi döntjük el, ki lép be az EU területére” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Kínában találkozott az orosz elnökkel, azt mondta: „álláspontunk azon a stratégiai megfontoláson alapul, hogy a diplomácia és az érdekek képviselete megköveteli, hogy beszéljünk partnerekkel, riválisokkal, sőt ellenségekkel is. Mindenkivel beszélni kell: azokkal, akikkel egyetértünk, és azokkal, akikkel nem értünk egyet. Szerintem rossz politika és rossz diplomácia, ha a kommunikációt azokra korlátozzuk, akikkel egyetértünk” – hangoztatta.

Hozzátette, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunk teljesen világos: szilárdan hiszünk abban, hogy Ukrajna szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani. „Úgy véljük továbbá, hogy a katonai ellenségeskedést tűzszünet révén azonnal le kell állítani. Csak a tűzszünet teremtené meg a békéről szóló tárgyalásokhoz szükséges körülményeket” – húzta alá.

Az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról azt mondta: Izrael mellett állunk. „Ezek a terrortámadások, amelyeket egy terrorszervezet követett el, példátlanok. Szilárdan hiszem, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, megvédelmezni magát, ma és a jövőben is” – hangsúlyozta Bóka János.

Az EU nyugat-balkáni bővítéséről a miniszter azt mondta, hogy ez egy függőben lévő kérdés. „Túl lassúak voltunk. A nyugat-balkáni országoknak 20 évvel ezelőtt európai perspektívát ígértünk! Ezért úgy gondolom, hogy a bővítési folyamat hitelessége forog kockán. Ha a nyugat-balkáni országok nem látják az EU politikai elkötelezettségét a csatlakozási folyamatuk iránt, ha nem látják, hogy valós esélyük van a közeljövőben a csatlakozásra, miközben hozzáférhetnek néhány olyan európai politikához, amely előnyös lehet számukra, akkor a hitelességgel, de a nyugat-balkáni stabilitással is problémánk lesz” – mondta.

A magyar EU-elnökségről úgy nyilatkozott, hogy „nagyon várjuk az elnökséget, ez lesz a második alkalom, hogy Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. Nagyszerű erőforrásokkal rendelkezünk; a miniszterelnökünk és több miniszterünk már rendelkezik tapasztalattal arról, hogy milyen egy uniós elnökség, és ezeket a tapasztalatokat a gyakorlatban is kamatoztatni tudjuk majd. Emellett az elnökség azért is különleges lesz, mert egybeesik az európai parlamenti választásokat követő intézményi átmenet folyamatával is” – jelezte Bóka János. Hozzátette, hogy megalakul majd az új Európai Parlament és az új Európai Bizottság megalakulásának kellős közepén leszünk. Ezért fontos számunkra, hogy biztosítsuk az EU Tanácsának elnökségét.

„Ami a lényeget illeti, a fő prioritásunk az EU globális versenyképességének megerősítése lesz, és az összes többi prioritás ehhez kapcsolódik. Szeretnénk hangsúlyozni a demográfiai kihívásokat és horizontális vitát folytatni erről a témáról, valamint arról, hogy hogyan lehet ezt kezelni” – fogalmazott a tárcavezető az interjúban.

Korábban írtuk