A világ legnépesebb, egyúttal legnagyobb széndioxid-kibocsátójának számító Kína korábbi ígérete szerint 2030-ig mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2060-ra pedig karbonsemlegessé válik. A párizsi klímaegyezmény részeként Peking ugyancsak elkötelezett amellett, hogy biztosítsa, energiája 20 százaléka nem fosszilis tüzelőanyagokból származik. A finnországi székhelyű intézet szerint azonban Pekinget kihívás elé állította a koronavírus-járvány, mely meggyengítette az ország gazdaságát: a világ második legnagyobb gazdaságának számító országának GDP-je tavaly évtizedek óta a legkisebb növekedést produkálta, 5,2 százalékkal nőtt.

Hirdetés

Emellett az energiafogasztás járvány utáni ismételt megugrása miatt távolabb kerültek a Peking által vállalt klímacélok.

A rossz időjárási körülmények ugyancsak nehezítik a célok teljesítését: a sorozatos szárazságok miatt a vízenergia termelése több mint két évtizede most volt a legalacsonyabb.

Kína mindazonáltal még így is elérheti néhány célját jövőre, ha folytatja a megújuló energiaforrások bővítését – tették hozzá a tanulmányban, kiemelve, hogy 2023-ban ez a bővítés rekordmértékű volt.

Korábban írtuk