Kanizsai állóháború
2006-ban az önkormányzati választásokon az addig szocialisták uralta Nagykanizsán a Fidesz úgy vélte, most sem lesz esélye polgármesteri címet szerezni, ezért a polgári párt helyi szervezete a független Marton Istvánt jelölte, mondván, ha győz, annál jobb, ha viszont veszít, az közvetlenül nem a Fidesz veresége lesz. Ez az óvatos stratégia visszaütött. A baloldal megosztottsága miatt a jobboldali jelölt váratlanul győzött, és szinte azonmód önálló útra lépett. Győzelmét saját érdemének tulajdonítja, miből következően ellenfeleinek elsőrendűen azokat tekinteti, akiknek politikai befolyásától szabadulni akar.
Pedig a dolog jól is alakulhatott volna. Egységes jobboldal vezethette volna a kiemelkedően jó földrajzi adottságai ellenére rendkívül rossz állapotban lévő délzalai várost a fejlődés útjára, más jobboldali vezetésű és kiemelkedően sikeres városok mintájára. Az öröm és az illúzió azonban hamar elszállt, a közgyűlés egyre nyomasztóbb témája a polgármester és a jobboldal háborúja lett.
A gépészmérnök-közgazdász Marton István régi motoros a helyi közéletben, 1990 óta egy ciklus kivételével önkormányzati képviselőként tevékenykedik. 1990-ben az MDF támogatásával került be a testületbe, 1994-ben a Fidesz, az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Kisgazdapárt támogatta. 1998-ban a kisgazdák, a kereszténydemokraták és az MDF. Végül 2006-ban a Fidesz–KDNP támogatásával polgármester lett.
A konfliktus fő oka éppen ez: a független Marton István polgármesterként megtagadta az együttműködést az őt indító Fidesszel, mivel úgy vélte, ő jobban érti a dolgokat, mint a Fidesz-frakció. Ebből következett, hogy bár a szavazók akaratából a polgári párt jogosult alpolgármestert állítani – ez Cseresnyés Péter, a Fidesz helyi elnöke lett –, a polgármester mást gondolt, s mivel leváltani nem tudta, elvont minden jogkört az alpolgármestertől arra hivatkozva, hogy szerinte Cseresnyés alkalmatlan.
A Fidesz-frakció azonban kiállt saját alpolgármestere mellett, egyrészt, mert nem tűrhetik, hogy egy kívülálló beleszóljon a párt döntéseibe, másrészt, mert a frakció vezetése szerint Marton István számos súlyos hibát követett el a város élén.
– Nagykanizsán az Arany János utca 8. szám alatti ingatlant tulajdonosa, a Mol Zrt. 2007 februárjában meghirdette eladásra. A városnak elővásárlási joga volt, mivel a városfejlesztési terv szerint a terület a szomszéd telekkel egyben tartandó. Ám még a versenytárgyalás előtt egy helyi vállalkozó megkereste Marton Istvánt, és a jegyző, illetve egy irodavezető jelenlétében közölte, megvenné az ingatlant. Nem az a baj, hogy valaki más is meg akarta venni, hanem hogy a polgármester nem tájékoztatta a közgyűlést a Mol eladási, illetve egy magánszemély vételi szándékáról, sőt azt javasolta, hogy a város mondjon le elővételi jogáról. Egy másik ügyben pedig nem hajtotta végre a közgyűlés határozatát, mely szerint a város meg kell vásároljon egy ingatlant a megyei önkormányzattól. Ehelyett a Nagykanizsai Kistérségi Többcélú Társulás elnökeként kezdeményezte, hogy a kistérség vegye meg az ingatlant, s a szervezet ülése így is döntött. Ezután Marton levelet írt a megyei közgyűlés elnökének, melyben tájékoztatta, hogy Nagykanizsa nem kívánja az ingatlant megvásárolni – sorol példákat a polgármester önálló akcióira a frakció néhány tagja.
E két ügyben, valamint az alpolgármesteri jogkörök megvonása miatt fegyelmi eljárás is indult Marton István ellen, s az eseti bizottságok jelentése nyomán mindhárom esetben elmarasztalták, sőt a két ingatlanügy kapcsán feljelentés is történt. Marton István sem volt rest, perre ment a fegyelmi határozatok miatt. A munkaügyi bíróság mindhárom fegyelmi ügyben felmentette a polgármestert, az ingatlanügyekben pedig az ügyészség nem talált törvénysértést.
Pereskedésben tehát döntetlenre áll az elöljáró és a Fidesz-frakció meccse. Igaz, Bene Csaba, a Fidesz-frakció vezetője szerint pusztán formai okok miatt nyert munkaügyi pert Marton István, és nem ez a lényeg. A frakcióvezető szerint 2006 ősze óta fokozatosan eltávolodott egymástól a város elöljárója és a képviselőcsoport.
– A polgármester nem csapatjátékos, kezdettől nem tekintette magát a frakció tagjának. Ez állandó feszültségforrás volt, makacssága sajnos botrányok sorozatához vezetett – állítja a frakcióvezető, aki civilben a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola igazgatója.
Bene Csaba példaként említi azt az országos visszhangot kiváltó esetet, amikor az elöljáróság maximum tízmillió forint értékben különféle extrákkal fölszerelt luxus szolgálati autót kívánt vásárolni. A leendő polgármesteri autó kiírásában szerepelt sízsák, televíziózásra is alkalmas fedélzeti képernyő, fából vagy bőrből készült kormány is.
Marton István szerint azonban egyszerű lejárató kampány folyik ellene.
– A Fidesznek nem volt 2006-ban esélyes jelöltje, nélkülem nem tudtak volna nyerni – mondja határozottan a polgármester. – Három év alatt sikerült közel 140 millióval csökkenteni a város tőketartozását, és folyamatosan szépül a belváros. Ezeket el kéne ismerni. Ehelyett sorozatosan nem támogatták a fontos fejlesztésekre vonatkozó előterjesztéseimet. Elvárnák, hogy úgy táncoljak, ahogy ők fütyülnek. Nem értem a Fidesz-frakció magatartását, ha a farvizemen eveznének, megdicsőülnének – szögezi le a polgármester, aki sokak megdöbbenésére a nyár folyamán lecseréltette Cseresnyés Péter alpolgármesteri irodáján a zárat.
Ezt azzal indokolta, hogy távollétében az alpolgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze, noha erre csak az ő tartós távolléte esetén lett volna mód. Hogy ennek mi köze a lecserélt ajtózárhoz, az nem derült ki. Marton István egyébként úgy véli, az őt érő támadások hátterében az áll, hogy fellépett a „haverfinanszírozás alternatív módozatai” ellen.
– A Dél-Zalai Vízmű Zrt. ötvenmillió forintba kerülő rekultivációs munkálatait közbeszerzés nélkül nyerte el Cseresnyés Péter egyik rokonának cége. Ezért hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem.
A kérdéses cég, a Tabán-Bau Kft. valóban a fideszes politikus vőtársának, azaz sógornője férjének érdekeltsége, ez a kapcsolat azonban olyan távoli, hogy már nem is rokoni. Ennél fontosabb, hogy a kft. 2005 óta, tehát már a 2006-os helyhatósági választás előtt is több alkalommal dolgozott a vízműnek, de nem minden esetben ez a cég lett a befutó egy-egy tenderen.
Kassai Zoltán, a vízmű vezérigazgatója érdeklődésünkre dokumentumokkal igazolta, hogy a Tabán-Bau Kft. szabályszerűen, a vízmű érdekeire tekintettel nyerte el a megbízást, mert a kérdéses munkálatokra ez a cég tette a legkedvezőbb ajánlatot. Kassai Zoltán határozottan visszautasította a polgármester vádjait, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy saját, 2007. szeptember 1-jei hivatalba lépése óta a regionális vízmű mérlege mínusz 1,1 millió forintról 64,1 milliós többletre változott már 2008 első félévében a bevezetett takarékossági intézkedéseknek köszönhetően.
A Demokrata azt is megtudta, hogy a Dél-Zalai Vízmű Zrt. Felügyelőbizottsága megvizsgálta a Marton István által megfogalmazott vádakat és kételyeket, és elutasította, mert minden szabályszerűen zajlott. A polgármester korrupciós vádja tehát igencsak gyenge lábakon áll, a helyzet azonban egyre romlik. A Fidesz-frakció szeptember elején ezért a közgyűlés feloszlatását kezdeményezte, mondván, az elmérgesedett viszony és a patthelyzet a város rovására megy, ezért a kanizsai polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy új választás útján tiszta helyzetet teremtsenek.
A javaslatot a szeptember 3-i ülésen terjesztették elő, de a polgármester, noha korábban ő maga is támogatta azt, nem szavaztatta meg róla a képviselőtestületet. A következő ülés szeptember 24-én lesz, akkor elválik, lesz-e időközi helyhatósági választás Nagykanizsán.
Marton István a tisztázást illetően ma már óvatosan fogalmaz. Úgy véli, egy időközi választás csak egy évre szóló mandátumot adna, ami a város jelenlegi helyzetében felelőtlenség volna, mert mostanában kell elkészíteni a jövő évi költségvetést. Az ő álláspontját osztja az a két városatya, Polai József és Horváth István is, akik tavaly ősszel kiléptek a Fidesz-frakcióból, és Martonnal közösen Kanizsáért néven új frakciót hoztak létre, miáltal nemcsak megszüntették a közgyűlési jobboldali többségét, de gyakorlatilag működésképtelenné is tették azt.
A polgármester leváltása nem mai téma. Egy évvel ezelőtt a közgyűlés ellenzéki pártjai (az MSZP, az MSZDP és az SZDSZ) azt mondták, ha a Fidesz a feloszlatással le akarja mondatni Marton Istvánt, akkor ők ezt támogatják. A három párt közös álláspontját tolmácsoló SZDSZ-es Röst János egyenesen azt mondta, a kialakult helyzetért Orbán Viktor a felelős, mert az ő támogatása nélkül Marton nem lehetett volna polgármester, ezért a képviselő felszólította a Fidesz elnökét, hogy „ha már rászabadította Nagykanizsára Marton Istvánt, akkor most szabadítsa is meg tőle”. Ám akkor még a helyzet normalizálásában reménykedő Fidesz-frakció ellenezte Marton megbuktatását.
Szeptember 24-én, azaz jövő csütörtökön kiderül, lesz-e új választás, vagy sem. A három éve tartó csatározás legnagyobb vesztese kétségkívül Nagykanizsa, melynek meglehetősen lepusztult belvárosában piszkos és üres kirakatok árulkodnak arról, hogy nagy a baj. A kérdés tehát az, mikor és miképpen tisztulhat meg Nagykanizsa politikai botrányoktól terhes levegője.
Ágoston Balázs