A Szent Korona Testület döntése nyomán, Hende Csaba honvédelmi miniszter 118/2010. számú, december 31-i keltezésű utasítása alapján hamarosan megkezdi szolgálatát a Honvéd Koronaőrség, teljes, szabatos nevén a Magyar Honvédség Támogató Dandár Nemzeti Honvéd Díszegység Honvéd Koronaőrség.

Az alakulat feladata a Szent Korona és a hozzá tartozó koronázási jelvények őrzése, valamint egyes objektumok protokolláris őrzése lesz. A miniszteri utasítás értelmében honvéd koronaőr csak hivatásos vagy szerződéses állományú katona lehet, a testület létszámát és a követelményeket a történelmi hagyományoknak megfelelően kell kialakítani, összhangban a mai kor biztonsági szempontjaival.

A változás elsőre talán csekély jelentőségű külsőségnek tűnik, de egyáltalán nem az. Ideje ismét fölfedezni, megtanulni és komolyan venni a jelképek szerepét. Ezek ugyanis minden esetben létszemléleti, filozófiai talapzatra épülnek, így milyenségük, minőségük valójában legfontosabb létalapjainkkal áll szoros összefüggésben.

Minden történelmi közösség megtartója a szerves folyamatosság, mely a hagyományok, szokások nélkül elvész. Ezért helyes és üdvös, hogy a Honvéd Koronaőrség átveszi a rendőri kötelékbe tartozó Köztársasági Őrezredtől a Szent Korona őrzését.

A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát jelzi azon ellentmondás is, mely az utóbbi egység nevében rögzített republikánus minőség és szakrális nemzeti ereklyénk lényege között fennáll.

Évszázadok viharai

A Magyar Apostoli Királyság első századaiban a székesfehérvári káptalan tagjai, majd a királyi testőrök vigyázták a Szent Koronát, mely Nagy Lajos királyunk idejében Visegrádon lelt otthonra.

Államiságunk megtestesítőjének őrzéséről elsőként Mátyás király alkotott jogszabályt, ez volt az 1464. évi II. törvény, mely létrehozta az Országos Koronaőr tisztségét. Erre azért volt szükség, mert Mátyás uralkodása viharos körülmények között kezdődött, 80 ezer aranyforintért (mai áron nagyjából 2500 milliárd forintért) kellett visszavásárolnia külföldről a Szent Koronát, s csak ezután, visszamenőleges szentesítéssel válhattak uralkodó rendeletei valóban legitimmé.

Későbbi királyaink is rendre törvényben szabályozták a Szent Korona őrzését, mindig igazodva a kor követelményeihez, de mindig kiemelten védve nemzeti ereklyénket.

A török megszállás idején a hadihelyzet alakulásának függvényében gyakran változott államiságunk megtestesítőjének tartózkodási helye. III. Ferdinánd királyunk uralkodása idején született az 1638. évi I. törvény, mely előírta, hogy a koronaőröket a „két vallás” (a római katolikus és a kálvinista) hívei közül kell kiválasztani egyenlő arányban. Ekkoriban a Szent Koronát Pozsonyban őrizték, természetesen a koronázási jelvényekkel együtt.

A védő testület 1751-ben, Mária Terézia utasítására kapta a Magyar Királyi Koronaőrség elnevezést, s bár fia, a liberális II. József – a szerzetesrendekkel együtt – feloszlatta az egységet, II. Lipót visszahelyezte azt jogállásába, egyszersmind az 1790. évi VI. törvénnyel Budát jelölve ki a Szent Korona őrzési helyéül.

1848-ban a forradalmi kormány ismét feloszlatta a koronaőrséget, tagjait besorozta a honvédseregbe, a Szent Koronát pedig 1849 elején Debrecenbe szállították. A forradalom összeomlásának pillanataiban még megsemmisítésének gondolata is fölmerült; a republikánussá lett Szemere Bertalan miniszterelnök írja naplójában külügyminiszteréről, Batthyány Kázmérról: „A korona mint egy vámpír faldosta oldalamat. Kivinni lehetetlen volt, itthagyni nem akartam, megsemmisíteni sem, azonban elrejteni sem tudtam. Végre közöltem Batthyányval helyzetem nehézségét. Ő semmi fontosságot nem tulajdonított a dolognak, s mintha egy darab kőről volna szó, hidegen azt felelte: törd össze, vagy vesd a Dunába.”

Szerencsére ez nem történt meg, így 1853-ban ismét felállították a Koronaőrséget, mely 1871-ben I. Ferenc József királyunktól visszakapta nevét, s ezután ismét Magyar Királyi Koronaőrségnek hívták a Honvédségbe betagozott testületet, ám az 1919-es kommunista vörösterror idején újból megszüntették.

Az 1928. évi XXV. törvénycikk „a Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről” végre újra rendezte a kérdést, a Magyar Királyi Koronaőrség visszakapta jogait és feladatait. Itt érdemes rögzíteni, hogy bár a Koronaőrség a Honvédségbe volt betagolva, azon belül politikamentes önállóságot élvezett, csakis saját parancsnoka, illetve az államfő és a miniszterelnök adhatott utasítást a testületnek.

A Szent Koronát 1944-ben a bolsevisták előretörése miatt nyugatra kellett menekíteni, így került Kőszegre, majd Velembe, végül a Koronaőrség tagjai Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes utasítására az ausztriai Mattsseeben a földbe rejtették.

A Pajtás Ernő ezredes parancsnokolta koronaőrök amerikai fogságba kerülése után a Szent Korona is amerikai felügyelet alá került, a Koronaőrség pedig 1945 folyamán megszűnt, noha elfelejtették feloszlatni.

A Rákosi-féle kommunista diktatúra több alkalommal is szerette volna megkaparintani a magyar államiságot megtestesítő nemzeti ereklyét, de az amerikaiak ezt rendre elutasították; ebben szerepe volt Mindszenty Józsefnek is, aki hercegprímásként Magyarország jogfolytonos – és az adott pillanatban egyetlen legitim – közjogi méltósága volt abban az időben. Végül azonban az Egyesült Államok 1978. január 5-én kiadta a szovjet megszállókat kiszolgáló kommunista diktatúrának a Szent Koronát, melyet a koronázási ékszerekkel együtt a Nemzeti Múzeumban helyeztek el. Őrzését a Kormányőrségre bízták, azóta is e belügyi szerv, illetve utódja, a Köztársasági Őrezred vigyáz rá.

Ezen állapot – az Őrezred tagjainak nyilvánvaló felkészültségét és elhivatottságát nem vitatva – egyértelműen illegitim, és ellenkezik történelmi hagyományainkkal. Ezért áll szolgálatba hamarosan a Honvéd Koronaőrség.

Vissza a hagyományhoz

A legitim hagyományhoz való visszatéréséig azonban rögös és küzdelmekkel teli út vezetett. Vitéz József, az 1945-ben megszűnt Magyar Királyi Koronaőrség egykori tagja – egyike azoknak, akik 1945-ben Ausztriában is óvták a Szent Koronát – 1990-ben kezdeményezte a testület újbóli felállítását, ám az akkori országvezetés részéről erre nem volt fogadókészség: e kezdeményező levélre Göncz Árpád köztársasági elnök megalázó elutasítással válaszolt, Für Lajos honvédelmi miniszter pedig a Belügyminisztériumhoz irányította őket. Két MDF-es országgyűlési képviselő javaslatára azután – a hatályos jogszabályok szerint civil egyesületként – létrehozták a Magyar Koronaőrök Egyesületét, mely azonban Vitéz József személye révén jogfolytonos volt az 1945-ig működő Koronaőrséggel.

Az egyesület tagjait embertől emberig lépve, kiválasztásos alapon toborozták, szigorúan ügyelve a hagyományos koronaőri erények és tudás, képzettség megtartására. A Magyar Koronaőrök Egyesületének tehát kulcsszerepe van a magyar koronaőri hagyományok és ismeretek átmentésében.

Ebben azonban jórészt magukra voltak utalva. Miként Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke a Demokratának elmondta, a hagyományos koronaőri egyenruhát is Vitéz József szívósságának köszönhetően, adományokból sikerült megvarratni.

Áttörést csak 1996-ban sikerült elérni, midőn a millecentenárium alkalmából a Szent Jobbot átszállították a Nemzeti Múzeumba a Szent Korona mellé, s az intézmény akkori főigazgatója, Gedai István felkérte a koronaőröket, hogy adjanak díszőrséget.

Az ezredfordulóig aztán a Köztársasági Őrezreddel közösen teljesítettek szolgálatot. 2000-ben az első Orbán-kormány kiszabadította a Szent Koronát múzeumi fogságából, és az Országház kupolacsarnokában helyezték el. A 2000. évi I. törvény létrehozta a Szent Korona Testületet, ennek tagja jelenleg is a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A Szent Koronával kapcsolatos bármely döntésre e testület jogosult. Ugyanekkor hozta létre a Köztársasági Őrezred állományából az Őrezred Objektumvédelmi Főosztályának Parlamenti Biztonsági Osztálya a Koronaőrző Őrséget; ez egy 30 fős díszszakasz, tagjainak legalább 180 centiméter magasnak és 30 évesnél fiatalabbaknak kell lenniük. Egyenruhájuk az Őrezred parlamenti díszegyenruhájának módosított változata. Ők azonban nem jogutódjai a Magyar Királyi Koronaőrségnek.

Az 1945-ben megszűnt testület hagyományait a Woth Imre által vezetett Magyar Koronaőrök Egyesülete őrizte meg, annak ellenére, hogy a politika csak lassan lett fogadókész kezdeményezéseikre. 1998 elején azonban – még a Horn-kormány utolsó hónapjaiban – Keleti György akkori honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a tiszthelyettesek a Szent Korona másolatának jelenlétében esküdjenek föl a haza védelmére, a Magyar Koronaőrök Egyesületét pedig díszőrségadásra kérte föl. Később az Orbán-kormány belügyminisztere, Pintér Sándor kívánságára a rendőrtisztavatáson is szolgálatot teljesítettek a koronaőrök.

Jogfolytonosságukat, tapasztalataikat a mai kormány is elismeri, olyannyira, hogy bevonta őket a Honvéd Koronaőrség tagjainak kiképzésébe. Woth Imre az 1990 óta eltelt időszakra visszatekintve felhívta figyelmünket, hogy még a szocialista politikusok között is voltak olyanok, akik tisztelettel viseltettek a koronaőri hagyományok iránt, kizárólag a liberálisok részéről volt tapasztalható mindvégig harcias elutasítás.

Gusztos Péter volt SZDSZ-es parlamenti képviselő három felszólalásában is támadást intézett a Magyar Koronaőrök Egyesülete ellen. E szélsőségesen nemzetellenes liberalizmus tavaly jelentősen visszaszorult – noha nem tűnt el – a közéletből, a Honvéd Koronaőrség pedig hamarosan szolgálatba áll. Ez történelmi elégtétel a koronaőri hagyományok őrzőinek, így a Magyar Koronaőrök Egyesületét megalapító, 10 évvel ezelőtt elhunyt Vitéz József koronaőrnek.

Ágoston Balázs


Elitkatonák

Feladatunk lesz a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzése mellett protokolláris díszőrség adása is – mondta a Demokratának Kun Szabó István ezredes, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Nemzeti Honvéd Díszegység Honvéd Koronaőrség kijelölt parancsnoka.

– Mikor veszik át a Szent Korona őrzését?

– Az eredeti, április 25-i időponthoz képest van egy kis átütemezés, ami alkalmat ad arra, hogy a kiképzést még tökéletesebbé tegyük. Az őrzés átvételének időpontját a döntéshozók határozzák meg, mi készen állunk arra, hogy megkezdjük szolgálatunkat.

– Mi alapján válogatták az alakulat állományát?

– Az állomány feltöltését toborzókörút előzte meg, felkerestem minden jelentős létszámú helyőrséget, ahol előadást tartottam a leendő alakulatról, ennek alapján lehetett önkéntesen jelentkezni. A kiválasztásnak szigorú feltételei voltak: a leendő koronaőröknek legalább 175 centiméter magasnak, arányos testalkatúnak kell lenniük, meg kell felelniük a legmagasabb fokozatú fizikai teljesítési normának. A tiszthelyetteseknek legalább érettségivel, a tiszteknek felsőfokú végzettséggel és középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük, ezenfelül magas pszichikai és egészségügyi követelményeket kell teljesíteni, és meg kell felelni azon nemzetbiztonsági vizsgálatnak is, mely e bizalmas munkakör ellátásához szükséges. A kiképzés március 16-án kezdődött a budapesti Petőfi Sándor laktanyában.

– Hány főből áll a Honvéd Koronaőrség?

– Hat váltásban összesen 84 fő lesz alakulatunk létszáma. Az állomány feladata lesz a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzése mellett protokolláris díszőrség adása is. Ez azt jelenti, hogy a nap jelentős részében díszelgő párok állnak majd a Szent Korona mellett, kettő fő pedig a közvetlen biztonsági védelmet valósítja meg. A későbbiekben a Sándor-palota őrzése is feladataink közé fog tartozni.

– Milyen egyenruhát viselnek majd a koronaőrök?

– Mivel a Koronaőrség felállításának gondolata tavaly év végén vált valós feladattá, az egyenruha megtervezéséhez és elkészítéséhez törvényi előírás szerint szükséges beszerzési eljárás lefolytatására nem volt még idő. Ezért a Magyar Honvédség jelenlegi díszzászlóaljának egyenruháját fogják viselni a koronaőrök, olyan ékítményekkel, melyek csak a Koronaőrségre lesznek jellemzők. Színvilága skarlátvörös lesz, ilyen színű melldíszt fogunk hordani, ugyanilyen alapú karjelzést, a parolin a Szent Korona stilizált ábrázolása lesz, a jobb zseb felső részére koronaőr-jelvény, a gombokon és a sapkarózsán pedig szintén a Szent Korona stilizálása lesz látható. Ugyanakkor feladatul kaptuk a miniszter úrtól és a vezérkari főnök úrtól, hogy kezdjünk el kidolgozni az anyagában, formavilágában a mai korhoz illeszkedő, de a történelmi hagyományokat tisztelő, azokat fölelevenítő új egyenruhát. Hosszabb távon tehát teljesen egyedi, új egyenruhánk lesz.

– A történelmi Magyar Királyi Koronaőrség, bár a Honvédség kötelékébe tartozott, parancsot csak a miniszterelnöktől és az államfőtől kaphatott. Önöknek ki lesz a felettese?

– Alakulatunk a Magyar Honvédség Támogató Dandárjának Nemzeti Honvéd Díszegységén belül jött létre, magam egyben dandárparancsnok-helyettes is vagyok. Mindennapi munkánk és a kiképzés során a dandárparancsnokság alá tartozunk, a közvetlenül a Szent Koronával kapcsolatos feladataink tekintetében azonban közvetlenül a honvédelmi miniszter úr lesz az elöljárónk.