A Nem én kiáltok című darabban József Attila költészete a jelen felé fordított reflektor, melynek fénye talán képes bevilágítani a fiatalság előtt húzódó horizontot.
Istenhez közel, a haláltól távol. Intuíció és megvilágosodás. Döbrentei Kornél a felgyógyulás utáni munkájáról, az írás világ-újrateremtő szerepéről beszél.