Hazánk északkeleti határán fekvő vármegye volt, területe négyezerhatszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben bő kétszázötvenezer fő, köztük ötezer magyar, tízezer német, a többi szlovák.
A Dunántúl egyik vármegyéje, területe háromezerhatszáz négyzetkilométer volt, lakóinak száma 1891-ben kétszázötvenezer fő, hatvanhét százalékuk magyar, harminckettő német és kevés egyéb nemzetiségű.
Északról dél felé hosszan elnyúló, keskeny vármegye volt Magyarország délkeleti határán, a Maros és a Duna között, területe hétezeregyszáz négyzetkilométer, lakóinak száma Temesvár és Versec városokkal együtt 1891-ben közel négyszázötvenezer lélek, mihez még ötezer katona járult.
Erdély vármegyéje volt, területe bő ötezer négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben közel kétszázhúszezer fő, tizennyolc százalék magyar, három százalék német, egy százalék egyéb, a többi román nemzetiségű.
Magyarország erdélyi részének vármegyéje volt, területe háromezer-hatszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben százkilencvenezer lélek, tízezerrel kevesebb, mint húsz évvel korában.
Az ország északi határán fekvő vármegye volt, területe háromezerhatszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben százhatvanezer lélek, tízezerrel kevesebb, mint húsz évvel korábban.
Az Alföld északkeleti sarkában, a síkság és a hegyek találkozásánál elterülő vármegye volt, területe kereken hatezerötszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben háromszázhuszonötezer lékek.