A férfiak mennek, az özvegyek maradnak

Nem újdonság, hogy a férfiak kevesebb ideig élnek, mint a nők. Az Európai Unióban a Covid-járvány lecsengése után, 2023-ban a nők születéskor várható élettartama 84 év volt, a férfiaké viszont nem érte el a 79 évet. Ez átlagosan ötévnyi különbség, az adatok azonban országonként változnak. A hollandoknak, a svédeknek és a luxemburgiaknak nincs okuk panaszra: ezekben az országokban a differencia mindössze három év. A balti államokban ugyanakkor lesújtó a helyzet: a rekorder Lettországban már közel tíz év a különbség a nemek között. Magyarországon körülbelül hét évvel halnak meg korábban a férfiak: ők átlagosan 73,6, a nők viszont 79,6 évig élnek. Az Eurostat szerint ezzel az uniós lista alsó harmadában vagyunk. De vajon miért?

Másként működnek

A rövidebb élettartam mögött biológiai, életmódbeli és társadalmi okok is állnak. A férfiaknál a 40-es éveik fokozott halandóság veszi kezdetét, aminek az esélye gyorsan növekszik. Ez az oka annak, hogy hiába születik több fiúgyermek, 50 év fölött a nők száma már meghaladja a férfiakét.

Hogy az emberre is érvényes-e, ami az állatvilágra jellemző, vagyis hogy a termetesebb egyedek rövidebb ideig élnek, azzal kapcsolatban nincsenek adataink. Az viszont biztos, hogy a férfiak természetrajza nagyban hozzájárul, hogy korábban elhunynak nőtársaiknál. Egyes kutatások szerint az ítélőképességért felelős homloklebeny az ő esetükben lassabban fejlődik, tesztoszteronszintjük pedig jóval magasabb, emiatt hajlamosabbak a kockázatkereső magatartásra, vagyis jóval merészebbek, meggondolatlanabbak és felelőtlenebbek, mint a hölgyek. Nem véletlen, hogy köreikben jóval gyakoribbak a halálos kimenetelű balesetek és bűncselekmények is. Hogy esetükben a szív- és érrendszeri betegségek is nagyobb arányban fordulnak elő, az sem kizárólag életmódbeli különbségekkel magyarázható: tudósok szerint a női nemi kromoszómakészlet és az ösztrogén nevű hormon védelmet nyújt ezek ellen. A tapasztalatok szerint a változókor előtt álló nők immunrendszere hatékonyabb, mint a férfiaké: az erősebb nem képviselői nehezebben küzdenek meg a kórokozókkal, vagyis gyakrabban halnak bele egy-egy fertőzésbe. Ebben persze az is közrejátszik, hogy jóval kevesebbszer fordulnak orvoshoz, ami inkább társadalmi okokkal magyarázható. Segítséghez folyamodni ugyanis még napjainkban is ellentétes a maszkulinitással, a férfiak többsége emiatt gyakran csak akkor vizsgáltatja ki magát, amikor a tünetek zavaróvá válnak, ám az esetek jelentős hányadában ilyenkor már késő.

Rossz szokások

Bár a köztudatban elterjedt, hogy a nők fájdalomtűrő képessége magasabb, ez valójában nem igaz. Nem véletlen, hogy sokkal gyakrabban keresnek fel szakembert egészségi problémáik orvoslására, általában még azelőtt segítséget kérnek, hogy panaszaik súlyossá válnának. Az egészségtudatosság is jellemzőbb rájuk, szűrővizsgálatokon is sűrűbben vesznek részt, egészségesebben táplálkoznak, és a káros szenvedélyek sem ejtik rabul őket olyan könnyen, mint a férfiakat. Az erősebb nem képviselői között jóval több a dohányos, az alkoholista és a szerhasználó, a társadalom ugyanis sokkal jobban tolerálja, ha egy férfi iszik, dohányzik vagy drogozik, mint ha egy nő tenné ugyanezt. A hosszú életet az sem segíti elő, hogy hazánkban az ételben gazdag vendéglátás még mindig a jó modor és a szeretet egyik fokmérője, és ha nem zabáljuk degeszre magunkat egy családi vagy baráti összejövetelen, azzal általában vérig sértjük a házigazdát. Így aztán nem meglepő, hogy a magyar felnőttek több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a férfiak között pedig ez az arány még magasabb. A mozgásszegény életmód és a kalóriadús táplálkozás önmagában is egy sor betegséget idézhet elő, amik megint csak hozzájárulnak a romló statisztikához. És akkor még nem is beszéltünk a lelki problémákról. A férfiak eleve stresszesebben élnek, aminek az egyik oka, hogy a mindennapjaikra rátelepedett a teljesítménykényszer. Egy részük nem anyagi kényszerből dolgozik napi 10-12 órát, hanem mert számukra a munka az értékesség és a siker mércéje. Az ilyen életmód azonban maximum negyven-ötven éves korig folytatható, utána a felgyülemlett stressz és kimerültség testi-lelki problémák sorát idézi elő. Miután a férfiaknak kevesebb társas kapcsolatuk van, mint a nőknek, nincs is mindig lehetőségük kiereszteni a gőzt egy jó beszélgetés vagy közösségi program keretében. Zárkózottabbak, nehezebben nyílnak meg, a feszültséget inkább magukban hordozzák, ami hosszú távon szintén egészségi problémákhoz vezethet. Bár a felmérések szerint a depresszió inkább a nőket sújtja, a férfiak mégis nagyobb veszélyben vannak, mert nehezebben nyílnak meg. Sokan még ma is úgy gondolják, pszichológust felkeresni férfiatlan, ráadásul a szakma elnőiesedése miatt sok férfi nehezen talál olyan szakembert, akiben megbízna. A feszültség elfojtása miatt könnyebben döntenek az életük kioltása mellett, amiben sajnos „sikeresebbek” is, mint a nők: 2020-ban a férfiak öngyilkossági arányszáma közel négyszerese volt a nőkének.

Együtt egymásért

Jó hír, hogy egyáltalán nem lehetetlen visszafordítani ezt a negatív folyamatot. Az első és legfontosabb feladat a szemléletformálás lenne, amiben az államnak is szerepet kell vállalnia. Ehhez hosszú távú, akár két-három évtizedes elköteleződésre, valamint a férfiakat célzó tematikus kampányokra és programokra volna szükség. Fontos lenne, hogy a család egzisztenciális hátterének megteremtéséért nap mint nap gürcölő férfiak se robotként éljenek, hanem lehetőségük legyen minőségi időt tölteni a családjukkal. A szülőknek – főként a kisgyermekeseknek – több időt kellene biztosítani ahhoz, hogy megteremthessék a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.

Ugyanakkor ahhoz, hogy a helyzet jobbra forduljon, a gyengébb nem segítségére is szükség van. A nők sokat tehetnek azért, hogy a férfiakat egészségtudatosabb életre ösztönözzék, mégpedig anélkül, hogy anyáskodónak tűnnének. Támogathatják őket abban, hogy odafigyeljenek a táplálkozásukra, rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra, és ne zárkózzanak el a közös családi programoktól, a sporttól. Meg kell adni nekik is az énidőt, amikor társaságba mehetnek vagy egyszerűen csak azt csinálhatják, amihez épp kedvük van. Erőltetni persze semmiképp sem szabad az életmódváltást, az a legjobb, ha a közös tevékenységekbe természetesen próbálják beilleszteni a változásokat: inkább csak terelgetni kell őket az egészségesebb szokások felé. Ha a töltött káposztába nem disznó-, hanem csirkehús kerül, az kezdetnek éppen elég, ahogy az is, ha edzőtermi bérlet vásárlása helyett elmegyünk egy közös sétára a lakóhelyünkhöz legközelebb eső parkba. A nyugodt légkör már fél egészség. Egy kiegyensúlyozott napirend segíthet abban, hogy a férfiak ne égjenek ki, az apró dicséretek és a személyes példamutatás pedig motivációt jelent számukra is.