A mentális zavarok láthatatlan arca: mit üzen a képernyőhasználat?

Sokan aggódnak amiatt, hogy a túl sok képernyő előtt töltött idő – legyen szó közösségi médiáról, videojátékokról vagy tévénézésről – káros hatással lehet a fiatalok mentális egészségére. Ezt a feltevést számos pszichológiai kutatás is megerősíti. Például egy friss, több mint 1,9 millió ember adatain alapuló metaanalízis statisztikailag is kimutatta az összefüggést a közösségimédia-használat és a depresszió között (Sanders és munkatársai, 2024).

De valóban ennyire egyszerű lenne a képlet? Elképzelhető, hogy más, eddig figyelmen kívül hagyott tényezők is szerepet játszanak?

Norvégiai kutatás: több mint 23 ezer tinédzser adatait elemezték

Egy 2025. október 2-án a Psychiatry Research című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány több mint 23 ezer, 14 és 16 év közötti norvég serdülő adatait elemezte. A kutatás középpontjában a képernyő előtt töltött idő (közösségi média, videojáték, televízió) és a mentális problémák közötti kapcsolat állt (Frei és munkatársai, 2025).

Az alábbi mentális betegségeket vizsgálták:

• szerhasználati zavarok
• skizofrénia
• bipoláris zavar
• depresszió
• szorongás
• étkezési zavarok
• hiperkinetikus zavarok (pl. ADHD)
• pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus spektrumzavar)

A kutatás különlegessége, hogy a résztvevők genetikai adatait is bevonták az elemzésbe. Ez a szempont ritkán szerepel a képernyőidővel kapcsolatos vizsgálatokban, pedig a mentális zavarok kialakulásában a genetikai tényezők döntő szerepet játszhatnak.

Mit mutatott ki a kutatás?

A résztvevők közül 3 829 fiatalnál diagnosztizáltak pszichiátriai betegséget, a többieknél nem.

Háromféle képernyőhasználatot vizsgáltak (tévé, játék, közösségi média), és mindhárom esetében kimutatható volt összefüggés a mentális zavarokkal:

• Tévénézés: azok a serdülők, akik napi 3-4 órát vagy ennél is többet néztek tévét, jelentősen nagyobb eséllyel kaptak pszichiátriai diagnózist, mint akik kevesebb tévét néztek.
• Videójátékok: azok a fiatalok, akik napi 3-4 órát vagy ennél többet játszottak, magasabb arányban voltak érintettek mentális betegségekben. Ezzel szemben azok, akik a legkevesebb időt töltötték játékokkal, alacsonyabb kockázattal bírtak.
• Közösségi média: meglepő módon nemcsak a legtöbb időt közösségi médián töltők, hanem a legkevesebbet használók is nagyobb eséllyel szenvedtek mentális problémáktól.

A kutatók nemcsak a hivatalos diagnózisokra, hanem a résztvevők önbevalláson alapuló tüneteire is figyeltek. Kiderült, hogy a napi 3-4 órát vagy annál többet képernyő előtt töltők magasabb tüneti súlyossági értékeket mutattak.

A genetika szerepe

A genetikai adatok elemzése is érdekes eredményt hozott. A résztvevők genetikai kockázati pontszámait elemezve szignifikáns összefüggést találtak a képernyőidő és az alábbi rendellenességek genetikai hajlama között:

• depresszió
• ADHD
• autizmus spektrumzavar
• anorexia nervosa

Ez arra utal, hogy a genetikai hajlam nemcsak a mentális zavarokra, hanem a képernyőhasználatra való hajlamra is hatással lehet. A kutatók statisztikai modellek segítségével próbálták feltérképezni, hogy a képernyőidő és a mentális zavarok közötti kapcsolat milyen mértékben vezethető vissza genetikai tényezőkre.

Fontos tanulság: nem minden fekete-fehér

A legtöbb kutatásban, amely összefüggést talál a közösségi média és a mentális egészség között, nem derül ki világosan az ok-okozati viszony. Lehet, hogy a túl sok online jelenlét vezet társas elszigetelődéshez és mentális problémákhoz – de az is lehet, hogy már meglévő mentális problémák miatt töltenek egyesek több időt a virtuális térben.

A mostani tanulmány eredményei szerint mindkét értelmezés leegyszerűsítő lehet. Lehet, hogy a mentális zavarokra való genetikai hajlam jár együtt fokozott képernyőhasználati hajlammal is.

Ráadásul a kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint azok a fiatalok, akik szinte egyáltalán nem használták a közösségi médiát, szintén fokozott kockázatnak voltak kitéve. Ez arra utalhat, hogy bizonyos fejlődési zavarokkal élők – például autizmus spektrumzavarral – még az online térben is nehezen kapcsolódnak másokhoz.

A kutatás új megvilágításba helyezi a képernyőidő és a mentális egészség közötti kapcsolatot. A puszta képernyőidő önmagában nem elegendő magyarázat, hiszen a genetikai hajlamok is döntő szerepet játszanak. Érdemes tehát elkerülni az elhamarkodott következtetéseket – különösen, ha fiatalokról van szó.

„Az extrém képernyőhasználat – legyen az túl sok vagy túl kevés – egyaránt jelezhet mentális egészségi problémát” – fogalmaztak a kutatás szerzői.