A nyelvtanulás rejtélyei

Eric Heinz Lenneberg német nyelvész a nyolcvanas években azt állította, hogy nyelvet könnyedén elsajátítani csak a gyerekek tudnak, ők is csak 5-10 éves korukig, a felnőttek pedig csak vért izzadva képesek rá. Az amerikai Stephen Krashen ellentmondott ennek az állításnak: véleménye szerint nem létezik olyan kritikus periódus, amelynek lezárultával már csak komoly erőfeszítések árán lehetne idegen nyelvet tanulni. Az igazság valahol a kettő között van – korunk nyelvészeinek, nyelvtanárainak és pszichológusainak többsége legalábbis ezt állítja. A szakemberek szerint nem mindegy, melyik korban milyen módszerrel látunk a feladathoz, más praktikák hatásosak ugyanis a fiataloknál, és másak az idősebb korosztálynál. Persze az sem mindegy, mi a cél: a gond nélküli szövegértés és a folyékony beszéd vagy határaink feszegetése, elménk pallérozása, netán önmagunk szórakoztatása.

Erőltetni fölösleges

A vágyunk, hogy gyermekünk mihamarabb megtanuljon egy idegen nyelvet, tán akkor a legerősebb, amikor tapasztaljuk, milyen jól megy ez egy kétnyelvű családban. Csakhogy nem mindegy, hogy a szülők az anyanyelvükön szólnak-e a gyermekükhöz, vagy csupán egy idegen nyelven, azt remélve, csemetéjük így helyzeti előnyre tesz szert a nyelvtanulást illetően.

A szakemberek szerint sem a bölcsődei, sem az óvodai idegennyelv-tanulás nem tudja betölteni ezt a funkciót: az ott megtanult szavakat egy felnőttkori nyelvtanfolyam első óráinak tananyaga gyakorlatilag teljes egészében felöleli. Így amit gyermekünk taníttatására fordítunk, gyakorlatilag kidobott pénz. „A kisgyerek számára az a legfontosabb, hogy a vele, körülötte élők mindennapi magatartása és ezen belül nyelvhasználata megfeleljen annak, ahogyan az illető magában gondolkodik, érez, netán képekből szavakat, szavakból képeket alkot” – válaszolta egy vegyes nemzetiségű házaspár hölgy tagjának kérdésére még 1998-ban Vekerdy Tamás a Nők Lapja hasábjain. A népszerű pszichológus egy korábbi írásában is kifejtette, a gyerekek nemcsak a szavakra figyelnek, hanem mindarra, ami a szavak mögött bennünk él és történik. Vekerdy professzor szerint az idegen nyelv tanításával meg kell várni, amíg az anyanyelv struktúrája megszilárdul, ismerete elmélyül a kis fejekben. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke is kifejtette egy korábbi interjújában, hogy az általánosan elfogadott elmélet szerint a legcélszerűbb 7 és 9 éves kor között elkezdeni a nyelvtanulást. Hangsúlyozta ugyanakkor, ha a szülő mindenképp ragaszkodik hozzá, hogy gyermeke már kis korában megismerkedjen például az angol nyelvvel, akkor is olyan módszert érdemes alkalmazni, ami nem megterhelő a kicsi számára, amire a család közös élményeként gondolhat. A játékos feladatok, az éneklés és a rajzolás például mind-mind alkalmasak arra, hogy élvezetesebbé és színesebbé tegyék a tanulást.

Meddig? Bármeddig!

De mi van akkor, ha valaki 60 éves kora után jön rá, hogy szeretne nyelvet tanulni? A legújabb kutatások szerint semmi akadálya, hiszen az agy képessége erre életünk végéig megmarad. Persze az új ismeretek megszerzése a szellemi teljesítőképesség romlása miatt valamivel nehezebb az idő előrehaladtával, de ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen feladatra vállalkoznánk. Ahhoz, hogy sikerélményünk legyen, csupán a nekünk legmegfelelőbb módszert kell kiválasztani. A szakemberek szerint a hatékonyság szempontjából a felnőttek esetében is az egyik legfontosabb alapfeltétel, hogy ne érezzük kényszernek a tanulást, az ugyanis blokkolja az agyat. Tekintsünk rá inkább úgy, mint egy edzésre, amely nem a testünket, hanem az elménket frissíti fel. A nyelvtanulás jótékony hatással van az agyra: nemcsak a funkcióit, hanem magát a felépítését is megváltoztatja, látható, mérhető anatómiai változásokat okoz benne. Ma már bizonyított tény, hogy akik egynél több nyelven beszélnek, azoknál akár öt évvel később alakulhat ki a demencia, mint akik csak az anyanyelvükön képesek kommunikálni. Emellett számos más előnye is van a nyelvtanulásnak: önbizalmat ad, segíti a világban való tájékozódást és boldogulást, a kapcsolatteremtést.

Mi döntjük el, hogyan állunk neki a tanulásnak, online nyelvtanfolyam keretében-e, magántanárral vagy otthon, egyénileg. Ám van néhány praktika, ami biztosan célravezető. Nemcsak szakemberek, hanem a már idegen nyelvet beszélők közül is sokan ajánlják, hogy nézzük eredeti nyelven olyan filmeket, sorozatokat, amelyek dialógusait már kívülről fújjuk, hallgassunk zenét a választott nyelven, és olvassunk könyveket, de kezdetben inkább csak gyerekeknek szólót, ezek nyelvezete ugyanis sokkal egyszerűbb.

Sereghajtók vagyunk

Bár a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2011 óta ötven százalékkal nőtt az angolul beszélők száma hazánkban, a magyarok idegennyelv-tudása még mindig nagyon alacsony szintű, a lakosság több mint fele egyáltalán nem beszél nyelveket: az Európai Unión belül a sereghajtók között vagyunk, csak Románia áll rosszabbul nálunk. A magyar diplomások nyelvtudása kevésbé marad el az EU átlagától, de ők is kevesebben beszélnek idegen nyelveket és alacsonyabb szinten, mint más európai országokban a magas presztízsű munkát végzők. Örömteli adat ugyanakkor, hogy Magyarországon nőtt legdinamikusabban azok aránya, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek – a növekedésben a 25–64 éves korosztályt vizsgálva csak Portugália előzi meg hazánkat. Míg 2007-ben csupán a lakosság egynegyedének volt valamilyen nyelvtudása, addig 2016-ra ez az arány meghaladta a negyven százalékot. Ez a növekedés több mint egymillió embert jelent.

Hogy miért ilyen relatív alacsony a magyarok nyelvtudása, arra több teória is létezik. Vannak nézetek, amelyek szerint egész egyszerűen a földrajzi elhelyezkedésünkből adódó nyelvi elszigeteltség miatt gyűlik meg a bajunk a nyelvtanulással. Ezt támasztja alá, hogy az adatok azóta mutatnak javuló tendenciát, amióta nőtt a külföldön munkát vállaló magyarok száma, ugyanakkor ennek ellentmond, hogy a szintén nem indoeurópai nyelvcsaládba tartozó finnek az élvonalban vannak, az ott élők mindössze 7,8 százaléka nem beszél legalább egy idegen nyelvet. A szakemberek többsége azt mondja, az okok sokkal inkább a hazai nyelvoktatás minőségében keresendők. Az az oktatási módszer, amelynek során a tanár a táblánál frontálisan adja át az anyagot a diákoknak, nem hatékony. A készségalapú, azok fejlesztését célzó, kreatív megoldások viszont annál inkább azok lehetnének. Felnőttkorban is…