A snecizéstől a bojlizásig

– Sokan a mai napig azt hiszik, hogy a horgászat a férfiak sportja, de ez nem igaz, sok nő tagunk, sőt versenyzőnk is van – szögezi le Tímár Miklós, miközben a délegyházi II-es tóhoz kalauzol bennünket. A Délegyházi Horgász Sport­egyesület elnöke vállalta, hogy bevezet minket a horgászat rejtelmeibe. Keresve sem találhattunk volna jobb helyet, mint a Budapesttől 27 kilométerre fekvő település, ahol egyesek szerint száz, mások szerint közel kétszáz tó is található, az állóvizek partja pedig mágnesként vonzza a szenvedélyes pecásokat.

– Nálunk a fő irányvonal a ponty, évente kétszáz mázsa felett telepítünk a tavakba, és van természetes szaporulat is. De a különlegesség Délegyházán a pisztrángsügér, amely az ötvenes évek óta fogható ezekben a vizekben. Nagyon divatos sporthal – teszi hozzá Tímár Miklós.

Kezdjük kicsivel!

Ha valaki kezdőként betéved egy horgászboltba, pillanatok alatt elveszti a fonalat az ezerféle felszerelés között. Tímár Miklós szerint ugyanakkor botorság lenne mondjuk rögtön a harcsát megcélozni, és ehhez vásárolni drága, profi felszerelést. Első próbálkozáshoz elsősorban a szélhajtó küszt, közismert nevén a snecit ajánlja, ezt a legegyszerűbb bottal, orsó nélkül, kis horoggal és univerzális damillal is ki lehet fogni, csalinak jó a csontkukac. Ehhez a szereléket a horgászboltos pillanatok alatt össze tudja rakni, és már mehetünk is a vízpartra szerencsét próbálni. A sneci után jöhetnek a keszegfélék, a kárász, a legnépszerűbb a ponty, később pedig az amur, ezekkel elég intenzív a kapás, és gyorsan összejön a sült halnak való mennyiség vagy egy jó halászléalap. Fontos a siker mindjárt az elején, mert ha elmarad, a csalódott kezdő gyorsan sutba vágja a frissen vásárolt horgászbotot. A horgászegyesület elnöke szerint ezt úgy lehet elkerülni, hogy jól választjuk meg a felszerelést és a megcélzott halat.

Az apróbb fogások után a már rutinos horgász megpróbálkozhat nagyobb falatokkal is, például jöhet a nádi vagy hínárszéli úszózópontyozás, esetleg a csónakból történő felfektetés, ezekkel már méretesebb példányok is horogra kerülhetnek. Tímár Miklós szerint érdemes beszélni a helyiekkel vagy a partszakaszt ismerő horgásztársakkal, hogy tapasztalataik szerint hol várható jó eredmény.

A harcsa már a haladó szint, kifogásához komoly tudás kell, például a kuttyogatás, amely előcsalja rejtekhelyéről a ragadozó halat, illetve professzionális felszerelés is szükséges. És míg egy kezdő horgász általában akkor veszi le a garázspolcról a porosodó horgászbotot, amikor ki tud szabadulni a mókuskerékből pár órára, a szenvedélyes profik tudják, hogy ez nem így megy, a hal ugyanis nem alkalmazkodik az időbeosztásunkhoz. Az időjáráshoz annál inkább, a hidegfront előtti órákban nagy az étvágya, alatta viszont nem eszik, így hiába lógatjuk az orra elé a csalit.

– A halak nagyon érzékenyek a légnyomás változásaira, az sem mindegy, hogy melyik fajtát mikor, milyen körülmények között akarjuk kifogni, ahogy a helyszínt is gondosan meg kell választani. Fontos a csali és a módszer helyes kiválasztása is – mutat rá az egyesület elnöke.

Út az egészséges étkezéshez

A sikeres horgászathoz nem elég a halak szokásait jól ismerni, a szükséges engedélyeket sem árt beszerezni, különben a halőr gyorsan büntet. A legkönnyebb helyzetben a gyerekek vannak, tizennégy éves korukig egy horoggal 1800 forintos díj ellenében szabadon pecázhatnak. Utána viszont már vizsgát kell tenni, amely kis felkészüléssel viszonylag könnyen teljesíthető, halismerettel és környezetvédelemmel foglalkozó kérdéseket tartalmaz. Ezután kiváltható az állami horgászengedély, amely feljogosít rá, hogy Magyarország területén halat fogjunk. Nem ez a szűk keresztmetszet, mindössze pár ezer forint. Fel kell mutatnunk egy horgászegyesületi tagságot is, de ez sem vészes, egyesületeket könnyen találunk, és az éves tagdíj csupán egy jelképes összeg. Utána viszont el kell döntenünk, hol szeretnénk horgászni, és itt jön a húzósabb kiadás, ugyanis területi engedélyt kell kiváltanunk.

– A Délegyházi Horgász Sportegyesület I-es, II-es és III-as tava esetében 33 ezer forintba kerül az éves területi jegy, amivel inkább az olcsóbb kategóriába tartozunk, a kiemelkedően népszerű horgászhelyek esetében ez akár százezer forintig is felkúszhat – mutat rá Tímár Miklós.

– Korántsem törvényszerű, hogy a horgászat magányos tevékenység legyen, amit síri csendben kell végezni. Hozzánk sokan feleséggel, gyerekekkel érkeznek, és az sem ritka, hogy a kifogott halakat helyben el is készítik, ami kiváló családi program lehet hétvégére – mondja a horgászegyesület elnöke.

Megosztja velünk egy egyszerű halétel receptjét is. Ezt a kezdők örömére apróhalból is villámgyorsan el lehet készíteni. Keszegféléket kell fogni hozzá, megpucolni, kibelezni, majd éles késsel sűrűn beirdalni, hogy roppanjanak a szálkák. Jöhet a tűzrakás, aztán a lángok fölött valamilyen sütőalkalmatosságban felhevítjük az olajat, a halakat sózzuk, paprikás lisztben megforgatjuk, és már mehetnek is sülni, egy-két szelet füstölt szalonna társaságában.

– Hagyományos magyar étel, sokakat éppen a horgászat indít el az egészséges halételek irányába. Az ízek között kedvünkre válogathatunk, a békés halaknak lágyabb az ízük, a ragadozóknak, miután hallal táplálkoznak, intenzívebb – avat be Tímár Miklós.

A hal mint sporttárs

Persze nem mindenki azért látogat a vízpartra, hogy kifogja az ebédrevalót: akik elérték a haladó szintet, már a trófeát nézik, hány centis, hány kilós a zsákmány. Itt egy tíz kiló feletti amur már jónak számít, pisztrángsügérből pedig több országos rekordlistás példány is horogra akadt. A bojlis horgászatot űzők profi, drága, illatanyagokkal gazdagon ellátott csalikkal dolgoznak, ezeket csónakkal viszik be több mint száz méterre, kifejezetten a nagyhalakra mennek rá, 80 kiló körüli harcsát is sikerült már kifogni ezzel a módszerrel. A versenyhorgászoknak pedig végképp nem a halászlébe valóra fáj a foguk, számukra a hal sporttárs, „akit” vissza is engednek a vízbe a verseny után – mondja Tímár Miklós. Ő egyébként az egyre népszerűbb catch and release, azaz fogd meg és ereszd vissza horgászatot tartja a legmagasabb szintnek.

Ugyanakkor a horgászat nem ér véget a halak kifogásával, hozzá kell tartoznia a természet tiszteletének is, azaz a környezetvédelemnek – mutat rá a szövetség elnöke. Ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia, aki ideérkezik kikapcsolódni, legalábbis azzal, hogy nem dobálja el a szemetét. A szövetség ennél jóval többet tesz, tisztán tartja a partszakaszt, a vizet, és gondoskodik az élővilág védelméről. A horgászat, mint Tímár Miklós mondja, mára összefonódott a természetvéde­lemmel.