Aki fiatalnak érzi magát, tovább él?

Édesapám holnap ünnepli a 80. születésnapját – és élő bizonyítéka annak, hogy az életkor valóban csak egy szám. Nem csupán „túlél”, hanem kiválóan boldogul: a mai napig teljes munkaidőben vezeti saját kisvállalkozását, önállóan él, és rendszeresen utazik külföldre. Ráadásul legalább tíz évvel fiatalabbnak látszik a születési évszámánál – amit egyébként kifejezetten élvez, ha megemlítik neki.

Azt, hogy valaki mennyinek érzi magát a születési korához képest, a szakirodalom szubjektív életkornak nevezi. Ez lehet alacsonyabb, megegyező vagy akár magasabb is a tényleges életkornál. A pszichológusok évtizedek óta vizsgálják ezt a jelenséget, és mára jelentős kutatási anyag áll rendelkezésre: a szubjektív életkor meglepően erős előrejelzője a testi-lelki egészségnek, a kognitív funkcióknak és a hosszú élettartamnak.

Ha idősebbnek érzi magát, az egészsége is megsínyli

Egy több mint 10 ezer középkorú és idős felnőttet vizsgáló kutatásban arra jutottak, hogy azok, akik idősebbnek érezték magukat, mint a tényleges életkoruk, kilenc éven belül nagyobb eséllyel szenvedtek el szív- és érrendszeri betegségeket, köztük szívrohamot vagy stroke-ot.

A kapcsolat részben olyan egészségi tényezőkön keresztül érvényesült, mint a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás és a depresszió, amelyek egyrészt növelik a megbetegedések kockázatát, másrészt hozzájárulhatnak az idősebbnek érzett szubjektív életkor kialakulásához.

A szubjektív életkort a halálozási kockázattal is összefüggésbe hozták: egy több mint hatezer főt érintő vizsgálatban azok, akik idősebbnek érezték magukat tényleges koruknál, nagyobb valószínűséggel haltak meg a következő nyolc év során (Rippon és Steptoe, 2015).

A szubjektív életkor emellett a mentális egészség előrejelzője is. Rippon és Steptoe kimutatták, hogy azok, akik idősebbnek érzik magukat a valós életkoruknál, nagyobb eséllyel tapasztalnak depressziós tüneteket és funkcionális egészségromlást négy évvel később.

Különösen figyelemre méltó, hogy ezek a hatások nem magyarázhatók sem a nemmel, sem az iskolázottsággal, de még a korábbi mentális egészségi állapottal sem – ami arra utal, hogy az idősebbnek érzett életkor önmagában is egyedülálló kockázati tényező a jövőbeli depresszió szempontjából.

A szubjektív életkor összefügg az agyműködéssel és a kognitív egészséggel

Az, hogy mennyinek érzi magát valaki, nemcsak a közérzetét, hanem az agya állapotát és szellemi képességeit is befolyásolja. Kimutatták, hogy azok az idősebb felnőttek, akik idősebbnek érezték magukat a tényleges koruknál, nyolc év elteltével rosszabbul teljesítettek a memóriát és a végrehajtó funkciókat mérő teszteken – és ez a hatás majdnem húsz év múlva is kimutatható maradt.

Eredményeiket megerősítette egy agyi képalkotással végzett vizsgálat is: Azt találták, hogy azok az idősebb emberek, akik fiatalabbnak érezték magukat, nagyobb agytérfogatot mutattak az elülső és a halántéklebeny bizonyos területein. Ezek az agyterületek felelősek többek között a nyelvhasználatért, a társas megértésért, valamint a döntéshozatalt és kommunikációt irányító képességekért – vagyis azokért az alapfunkciókért, amelyek a mindennapi életminőséget meghatározzák.

Mindez arra utal, hogy az öregedés szubjektív megélése szoros kapcsolatban áll az agy biológiai öregedésével is.

Szerencsére a legtöbb idősebb felnőtt fiatalabbnak érzi magát a valós koránál. Az úgynevezett „fiatalos elfogultság” nem kivétel, hanem inkább szabály. Ugyanakkor az a kisebbség, amely saját korának megfelelően vagy annál idősebbnek érzi magát, rendszeresen rosszabb fizikai és pszichés egészségi állapotról számol be, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat.

Lehetséges lassítani az öregedést?

A jó hír az, hogy a szubjektív életkor nem állandó. Egészséges életmódbeli döntésekkel – rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott táplálkozással, a dohányzás elhagyásával, a krónikus betegségek (például a magas vérnyomás) kezelésével, valamint aktív társas kapcsolatok fenntartásával – jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy fiatalabbnak érezze magát, mint amit a születési dátuma sugall.

Bár az idő kerekét visszaforgatni nem tudjuk, lassítani igenis lehet az öregedés érzését – és talán magát a folyamatot is.