A humán papillomavírus minden bizonnyal egyidős az emberiséggel, ugyanis létét már olyanoknál is kimutatták, akik évezredek óta elszigetelt közösségekben élnek Dél-Amerikában. Azt azonban, hogy a fertőzés hogyan okoz daganatot és milyen eszközökkel lehet ellene védekezni, csak az utóbbi évek kutatásai által sikerült megfejteni.

A HPV-vírusok DNS-ekből épülnek fel, s a szervezetbe jutva beépülnek az egészséges sejtekbe. Működésüket úgy befolyásolják, hogy azok eredeti funkciójuk ellátása mellett a bennük lévő vírusokat elkezdik megsokszorozni. A sejtek elvesztik védekező mechanizmusukat, szabad utat engedve a rákkeltő anyagoknak. Ha beindul egy láncreakció, a fertőzött sejtek egyre gyakrabban osztódnak szabálytalanul, majd végül átalakulnak ráksejtekké. Kutatások bizonyítják, hogy méhnyakrákok és egyéb gentális rákok több mint 90 százaléka összefügg a HPV-vel. Ezen kívül ez a vírus okozza a hímvessződaganatok 50 százalékát, a hüvelyi daganatok 50 százalékát, a szeméremtest és környékén lévő daganatok 50 százalékát, a végbéldaganatok 70 százalékát, valamint a fej- és nyakdaganatok 20 százalékát.

A vírusnak azonban több mint száz fajtája van, s ezekből nem mindegyik okoz ilyen súlyos betegségeket. A típusokat daganatkeltő képességük alapján két csoportba osztották, eszerint vannak alacsony és magas kockázatúak. Az alacsony kockázatúak közé tartozik például a 6-os és a 11-es sorszámmal ellátott típus, ezek okozzák legtöbbször a fertőzés következtében kialakuló gentális szemölcsöket, amiket azonban a szakemberek különböző eszközökkel könnyedén eltávolítanak.

A puha, rózsaszínű kinövés lehet kisebb vagy nagyobb, s jellemzője, hogy ha ecetsavat cseppentenek rá, elfehéredik. A magas rizikójú vírusok közé tartozik a 16-os és a 18-as fajta, amik viszont a méhnyakrák kialakulásáért legnagyobb mértékben felelősek.

Öröm az ürömben, hogy a HPV ezen négy típusa ellen már kifejlesztettek védőoltást, ami mindenki számára elérhető, de sajnos rendkívül drága. Ha azonban a lányok még a szexuális élet megkezdése előtt beadatják maguknak, gyakorlatilag teljesen kizárt, hogy a későbbiekben elkapják ezeket a típusokat.

A humán papillomavírust egyébként már százszázalékosan ki tudják mutatni egy szűrővizsgálat segítségével, aminek során tipizálják is a betegséget.

Bár mindeddig csak hölgyekkel kapcsolatban beszéltünk erről a betegségről, tévedés azt gondolni, hogy a HPV csupán a női nemet fenyegeti. Férfiak ugyanúgy megfertőződhetnek vele, s tovább is adhatják azt.

A humán papillomavírus lappangási ideje akár egy év is lehet, s az uraknál is jelentkezhetnek a tünetei, mégpedig szemölcsök formájában, bár ők a legtöbb esetben teljesen tünetmentesek.

A HPV gyakoriságára vonatkozó adatok szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya 20-40 százalék, s mint azt már említettük, a felnőtt lakosság 80 százaléka élete folyamán egyszer átesik a fertőzésen.

A megbetegedések kilencven százaléka immunválaszunk segítségével maximum két év alatt meggyógyul, ám addig is minden érintetett, aki nem vigyáz kellőképp, fenyeget az újrafertőződés veszélye.

Az összes új fertőzés 75 százaléka a 15 és 24 év közöttiek körében fordul elő, s a világon évente 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, ami az összes daganatos megbetegedések több mint hat százaléka.

A daganatkeltésben ugyanakkor nagy szerepük van a különböző együtthatóknak, így például annak, ha valaki dohányzik, hormonkészítményeket szed vagy erősen legyengült az immunrendszere.

A HPV-vel kapcsolatban fontos megjegyezni azt is, hogy a szex minden formájával, tehát orális úton is terjed, ezért az óvszer sem nyújt teljes védelmet és biztonságot ellene.

A vírus az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint nem gyógyítható, a fertőzötteknek több hónapos immunerősítő kúrára van szükségük ahhoz, hogy meggyógyuljanak, tüneteik megszűnjenek.

Felmerül a kérdés, lehet-e egyáltalán védekezni a vírussal szemben. Százszázalékosan természetesen nem, de kellő elővigyázatossággal és odafigyeléssel jócskán csökkenthető a megfertőződés esélye.

Talán a legfontosabb a szigorú monogámia, ugyanis a szexuális partnerek gyakori váltása növeli a rizikót. A védőoltás beadatása, a gumióvszer rendszeres használata, a dohányzásmentes élet és a megfelelő immunrendszer szintén sokat számít, ezenkívül a hölgyeknek javallott a rendszeres, évenkénti, félévenkénti nőgyógyászati rákszűrés, amikkel megelőzhető a komolyabb betegség kialakulása.

Szencz Dóra