Beköszöntött a diákmunkaszezon

Gőzerővel folyik a munkavállalók toborzása a diákszövetkezetekben. Az elmúlt években rendkívül megemelkedett a diákmunkások száma, ma már a 25 év alatti korosztály fele dolgozik tanulmányai mellett, míg 15 évvel ezelőtt még csak a 10-15 százalékuk vállalt munkát. A növekedés idén is töretlennek látszik: Virág Viktor, a Márton Áron Iskolaszövetkezet (MADS) igazgatósági tagja lapunknak elmondta, hogy bár még tart a vizsgaidőszak, az első negyedévben több mint 35 százalékos létszámbeli növekedést mértek, és ez a második negyedévben, úgy tűnik, tovább fokozódik. Míg a korábbi években a nyári hónapokban országszerte 70-80 ezer diák dolgozott az iskolaszövetkezeten keresztül, idén a százezret is elérheti a számuk.

Kiugró bérek

Az idei fokozott érdeklődést elsősorban a nagyarányú béremelés magyarázza.

– A bérnövekedésnek több oka is van, ezek együttes hatása körülbelül 30 százalékkal növelte a nettó diákbéreket idén nyáron a tavalyihoz képest. Az egyik ilyen ok a 25 év alattiak szja-mentessége havi bruttó 433700 forintig, amelynek hatására a diákok bruttó bére gyakorlatilag egyenlő a nettóval. A másik ilyen hatás az infláció, és ne feledkezzünk meg a munkaerőhiányról se, aminek szintén bérnövelő hatása van – mondja Virág Viktor.

Mindehhez hozzájön még a minimálbér emelése is. A kötelező legkisebb munkabér 2021-ben még óránként 963 forint volt, amiből az szja levonása után 819 forintot kaptak kézhez, míg az idei 1150 forintra emelt összeget a 25 évnél fiatalabbak teljes egészében megkapják.

A MADS honlapját böngészve szembeöltő a gyorséttermi munkalehetőségek jelentős száma, cikkünk írásakor országosan mintegy száz-százötven helyre várják a diákokat 1200-1800 forint közötti, műszaktól függő óradíjjal. Az alkalmi, valamint a folyamatosan végezhető fizikai munkák esetében átlagosan 1700 forint körüli összeggel, de 2000-2700 forintos bérezéssel is találkozhatunk.

– Továbbra is jól tud keresni az az informatikus- vagy szoftverfejlesztő-hallgató, aki ismer valamely speciális programozási nyelvet. Ilyen esetben bruttó 3-4000 forintos óradíjjal lehet kezdő bérként számolni. Kifizetődő az idegen nyelvek magabiztos használata, ha precizitással, monotonitástűrő képességgel és a pénzügy, számvitel, HR vagy marketing területén szerzett tudással párosul, mivel számos irodai pozícióban bruttó 1600-1900 forintos bérrel várjuk a jelentkezőket – mondja lapunknak a MADS igazgatósági tagja.

Természetesen az egyes régiók közti bérkülönbségek a diákbéreket is érintik. A legkevésbé jól fizető munkák a vidéken ajánlott egyszerű, szaktudást nem igénylő csomagolás, anyagmozgatás vagy irodai adminisztráció.

– Budapesten és az agglomerációban a legmagasabbak a diákbérek és a legnagyobb a kínálat is. Vidéken továbbra is főként a minimálbérnek, azaz óránként bruttó 1150 és a garantált bérminimumnak, azaz bruttó 1495 forintnak megfelelő keresetet ígérnek a jelentkezőknek. Budapesten és az agglomerációban nincs olyan munkánk, amiért a minimálbért fizetnék – mondja Virág Viktor.

Változatos igények

Amíg a fiatalabb korosztálynál a fizikai és a gyorséttermi munkák a népszerűbbek, addig a felsőbb éves egyetemisták körében a tanult és választott szakmához kapcsolódó, főleg irodai jellegű tevékenységek vannak előnyben. Bár a munka kiválasztásakor a bér az elsődleges mérlegelési szempont, más tényezők is fontos szerepet játszanak.

– Nekem fontos, hogy a munka ne monoton legyen, és rugalmas munkaidőben tudjam vállalni – mondja lapunknak a Budapesten élő húszéves Krisztián, történelem szakos hallgató.

Hasonlóan látja a MADS igazgatósági tagja is. Elmondja, hogy nyár elején ha a piaci átlagnál magasabb órabérű munkát hirdetnek, szemlátomást megugrik a honlapjuk látogatottsága és a jelentkezőik száma, de a visszajelzésekből kiderül, hogy sokan akár szerényebb bérezés mellett is hajlandóak elvállalni egy pozíciót, ha az elősegíti szakmai fejlődésüket, vagy kedvező időbeosztásban végezhető.

Mennyit dolgoznának a fiatalok nyáron? Krisztián a nyári szünet alatt minél többet, heti 4-5 napot szeretne, hogy félre is tudjon tenni a következő szemeszterre.

– Többéves tapasztalatunk, hogy június közepétől augusztus közepéig szinte teljes munkaidőben, azaz heti 40 órában, heti 5 napban vállalnak munkát a diákok, aztán ezt a nyár vége felé lecsökkentik heti 20-24 órára, azaz heti 2-3 napra – tudjuk meg Virág Viktortól.

– Én bizonyos alapvető otthoni kiadásokból is részt vállalok, mint például számlabefizetés, bevásárlás. De a bulizás mellett félre is teszek – mondja a jelenleg szüleinél élő Krisztián.

Persze a diákoknak eltérői munkavállalási motivációik vannak életkorukból, tanulmányaikból fakadóan is. A Fejér megyei, 18 éves, végzős gimnazista Alexandra például heti három napot szán diákmunkára, keresetét pedig főként szórakozásra költi.

Szocializációs előnyök

Szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a diákmunka pozitív hatással van a tanulók személyiségfejlődésére. Deliá­ga Éva gyermekpszichológus arról ír szakmai blogján, hogy sok szülő pénzt ad a gyerekeknek a házimunkákért, ami persze zsebpénz-kiegészítésnek jó lehet, ám rombolja a gyermek belső késztetéseit azáltal, hogy külső jutalomban részesíti azért, amit amúgy magától és szívesen megtenne. A diákmunka ezzel szemben a szabadidő hasznos eltöltésének olyan módja, amely számtalan téren fejleszthet ki olyan jártasságot, amelyeket nem lehet maradéktalanul elsajátítani az otthoni környezetben. A gyerekek megtapasztalják, hogy a szülő milyen helyzeteket él át a munkahelyén, emellett közösséget is teremt, és önállóságra nevel. A jól végzett feladatok eredményeként megerősítést kapnak a fiatalok, nő az önbizalmuk, a munka során szerzett pozitív visszajelzések és tapasztalatok pedig elősegítik későbbi munkaszocializációs képességeik fejlődését. Mindezek mellett a diákok arról is képet kaphatnak, milyen típusú munkában érzik valóban jól magukat, és szakmai gyakorlatot is szerezhetnek.

A szülőnek azonban nem árt kezdetben egyengetni a gyerekek útját. A munka világa ugyanis számos buktatót rejt. Erre hívja fel a figyelmet Virág Viktor is, aki szerint a legfontosabb, hogy minden esetben legyen aláírt szerződés, ami tartalmazza, hogy a diák milyen feladatot fog ellátni, kinek az utasítására, és milyen juttatásban részesül.

– Ameddig valaki nappali tagozatos diák, javaslom, keressen fel egy neki szimpatikus iskolaszövetkezetet, és ott vállaljon munkát. Biztos vagyok benne, hogy így megfelelő szerződéses feltételekkel, védett környezetben fog munkát találni, pénzt és tapasztalatot szerezni.