Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Roxane Cohen Silver, a Kaliforniai Egyetem professzora már az 1999-es columbine-i iskolai lövöldözés idején felfigyelt arra, hogy a média jelenléte károsan hathat a túlélőkre. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után végzett kutatásai azonban még megdöbbentőbb eredményt hoztak:

azok, akik intenzívebben követték a híreket, évekkel később is több mentális és fizikai problémáról számoltak be.

„Minél több időt töltött valaki a tragédiáról szóló hírekkel, annál valószínűbb volt a hosszú távú egészségkárosodás” – írja a National Geographic.

Az emberi agy alapvetően úgy lett kialakítva, hogy figyeljen a veszélyekre. Évezredekkel ezelőtt ez a vadállatok elleni védekezést szolgálta, ma viszont a riasztó szalagcímek aktiválják ugyanezt az ösztönt. Amikor fenyegetést észlelünk – akár csak a képernyőn keresztül is –, a szervezetünk kortizolt és adrenalint termel, felkészítve minket a harcra vagy a menekülésre.

A probléma ott kezdődik, hogy a híráradat miatt ez a rendszer gyakorlatilag soha nem kapcsol ki. A folyamatos készenlét felőrli a szervezetet, ami fásultsághoz, reménytelenséghez és szorongáshoz vezet.

A közösségi média térnyerése tovább rontott a helyzeten. A 2013-as bostoni maraton alatt elkövetett robbantás után Roxane Cohen Silver és kollégái kimutatták, hogy

azok, akik naponta hat óránál hosszabb ideig követték az eseményeket a médiában, súlyosabb stressztüneteket mutattak, mint azok, akik jelen voltak a helyszínen.

A helyszínen tartózkodók számára ugyanis a trauma véget ért, amikor hazamentek, a képernyő előtt ülők számára viszont a felvételek folyamatos visszajátszása miatt soha nem ért véget az esemény.

Szakemberek szerint egyfajta ördögi kör alakul ki:

a nyugtalanító hírek láttán szorongani kezdünk, amire válaszul még több hírt olvasunk, hogy tájékozottak és biztonságban érezzük magunkat, de ezzel csak tovább növeljük a feszültséget.

Ez a folyamat különösen veszélyes az utóbbi években, amikor a koronavírus-járvány, a háborúk és a gazdasági válságok keserítik meg az életünket.

Kutatók szerint tudatos médiafogyasztással védekezhetünk a negatív hatások ellen.

Javasolják, hogy tartsunk szüneteket, és ne egész nap, hanem csak kijelölt időpontokban olvassunk híreket. Fontos odafigyelni a testünk jelzéseire is: ha a görgetés közben megfeszülnek a vállaink vagy felgyorsul a szívverésünk, azonnal tegyük le a telefont. Roxane Cohen Silver például azt tanácsolja, hogy tudatosan kerüljük a véres, megrázó képeket – ő maga is gyakran letakarja ezeket olvasás közben, hogy megóvja a lelkét, miközben továbbra is tájékozott tud maradni a világban történtekről.