Fotó: ShutterStock (illusztráció)
Hirdetés

A pszichológusok szerint minden negyedik-ötödik gyerek küszködik pszichés problémákkal, ezt a helyzetet pedig tovább nehezítette a magunk mögött hagyott, felemásan végződő tanév, hiszen a hónapokon át tartó karantén sokaknál ugyancsak rátett a meglévő lelki gondokra. Persze ezzel Magyarország korántsem volt egyedül: áprilisban a Föld százkilencvenöt országában 1,6 milliárd gyereket érintett az iskolák bezárása. Bár hazánkban az idei szeptemberi iskolakezdés azt az illúziót keltheti, hogy minden visszazökkent a régi kerékvágásba, ez koránt sincs így.

Járvány a fejünk felett

A szeptember várakozással teli izgalmai mellett megjelenhet a gyerekekben a szorongás a fokozódó iskolai teljesítménykényszer és az azzal párhuzamos szülői elvárások miatt, miközben mindezt súlyosbíthatja a bizonytalanság érzése – a járványveszély még egyáltalán nem múlt el. Az iskolák intézményvezetői augusztus 17-én kapták kézhez a járvány­ügyi protokollt, amely a 2020/2021-es tanévben lesz érvényben. Eszerint az adatok azt mutatják, hogy hazánk jelenleg biztonságos, így hagyományosan kezdődhet a tanítás, ám mivel a környező országok besorolása változik, a járvány terjedése pedig nehezen számítható ki, ezért a köznevelésnek fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre. A protokollban írnak többek között arról, hogy az osztálytermekben lazábban ültetik le a gyerekeket, figyelembe véve a másfél méteres távolságot; hogy az órákon a maszk viselése ajánlott, de nem kötelező; és hogy a csengetési rendet úgy alakítják majd ki, hogy segítse a tanórák között a védelmi intézkedések betartását, például a bizonyos időközönként előírt fertőtlenítést. Amellett, hogy kérdés, a protokoll előírásainak többségét hogyan lehet majd megvalósítani a gyakorlatban, nehéz megjósolni, pontosan mire is számíthatunk. Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos területeken járványgócok alakulnak ki, ott pedig át kell majd állni a digitális oktatásra.

Mutassunk példát

Épp e rendkívüli helyzet miatt kell fokozottan figyelni a gyerekekre. Minden életkorra igaz, de főleg a kisebbeknél lehet intő jel – éppen azért, mert még kevéssé tudják jól megfogalmazni belső feszültségeiket –, ha a szorongás testi tüneteket okoz. Has- és fejfájásként, légzési nehézségként, hányingerként egyaránt jelentkezhet. A szorongás természetesen átmenetileg felbukkanhat a legkülönbözőbb élethelyzetekben, például iskolaváltáskor vagy a családban történt kríziskor, betegség, válás, de akár költözés esetén is, és persze a koronavírus-járvány okozta kényszerű elzártság hónapjaiban. Ezek legtöbbje átmeneti, ám ha a testi tünetek, rémálmok, viselkedési devianciák tartóssá válnának, érdemes első körben a pedagógushoz, és ha az nem elegendő, pszichológushoz fordulni. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ilyen esetekben a beszélgetés, a szeretetteljes odafordulás, a közösen kidolgozott stratégiák segíthetnek a szorongás oldásában. A mozgásnak ugyancsak komoly szerepe lehet. Az otthoni erősítés, a futás, a gyerekjóga, az úszás mind feszültségcsökkentő hatású. És ne felejtsük el, hogy a szülő idegessége, az iskola vagy a tanárok állandó hibáztatása a helyzetért ugyancsak ragályos lehet: a gyerek öntudatlanul magáévá teszi a felnőtt magatartását, ez pedig egy olyan helyzetben, ahol fokozott együttműködésre van szükség, kimondottan káros lehet. Inkább mutassunk példát valódi toleranciára, és igyekezzünk gyakorolni gyerekeinkkel is a tudatos kommunikációt. Fegyelem, együttműködés és összefogás nélkül ugyanis képtelenség lesz levezényelni ezt a tanévet.

Többletstresszes évfolyamok

Az általános iskolás korosztályt tekintve legnehezebb helyzetben talán az elsős kisdiákok vannak, hiszen számukra eleve stresszesebb időszak kezdődik. Segíthet, ha ismerősnek találják az iskolai környezetet, ha óvodáskorukban jártak oda előkészítőre, játékos foglalkozásokra. Ha mindez elmaradt, akkor sincs még késő: érdemes augusztus utolsó hetében kézen fogni a gyereket, elsétálni vele az iskolához, közben szóba kerülhet a tanévkezdés, a szülő mesélhet saját iskolai élményeiről, de a félreérthető vagy félelmetes sztorikról ne ilyenkor anekdotázzunk. A beszélgetést az iskolai időszak alatt se hagyjuk el.

Korábban írtuk

Teljesítményorientált világunkban könnyen elsodorhatja a szülőt az eredménykényszer. Érdemes fejben tartani, hogy a gyerekkori tanulásban a legnagyobb ösztönzőerő belülről kell fakadjon: a szülő kedvéért nem fog tanulni a gyerek, vagy ha igen, annak meglesz a böjtje. Inkább ismerjük el, erősítsük a gyermeket sikereiben, túlzott, irreális elvárásokkal pedig ne terheljük, mert az csak a szorongást növeli.

A nyolcadikos diákok ugyancsak stresszes helyzetben kezdik a tanévet: a középiskolai felvételire való készülés számos iskolában már hetedikben elkezdődik, ám a tavaszi időszak pandémiás helyzete megakasztotta a szokásos menetet. A tanárok tűzoltásszerűen igyekeztek a felvételi tárgyakra koncentrálni, matematikából, nyelvtanból feladatlapokat gyakoroltattak, vagy éppen átcsoportosították a tananyagot, hogy nyolcadikban már csak a felvételi legyen a fókuszban. Érdekes, hogy a megváltozott élethelyzethez számos pedagógus kiválóan alkalmazkodott, sokan megtapasztalva a digitális oktatás előnyeit, Skype-on tartanak magánórákat idegen nyelvből, felvételi-előkészítőt matematikából, nyelvtanból, ami praktikus és működőképes módszerré vált.

Tény, hogy hazai iskolák nagy részében óriási nyomás alatt tartják a gyerekeket, hogy a nyolcadikos felvételin jól teljesítsenek, sokszor a pedagógusok és a szülők is szinte sulykolják beléjük, hogy ezen a vizsgán múlik az életük. Mindez csak túlzott vizsgadrukkot eredményez, ahogyan az előkészítő foglalkozások halmozása is: itt is igaz, hogy a kevesebb több. Érdemes elbeszélgetni a gyerekekkel, mit is jelent valójában számukra a felvételi teszt megírása? A valóságban mennyire befolyásolja az életüket, ha nem a kiszemelt verseny­istállóban, hanem egy jó vagy átlagos iskolában kezdik majd meg középiskolai tanulmányaikat? Fontos, hogy ne valamiféle óriásira duzzasztott akadályként, hanem esélyként lássák maguk előtt a januári megmérettetést. A kellő felkészülést az iskola szervezte különórákon vagy a legkülönbözőbb fizetős felvételi előkészítőkön úgyis megszerzik.