Cseppenként adagolt függőség
Kevesen gondolnak rá, de akár a mértéktelenül alkalmazott orrcsepptől is függővé válhatunk. A gyakori csepegtetéstől állandósulhatnak a kellemetlen tünetek, idővel egy lépést sem merünk tenni a flakonunk nélkül. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, miként szabadulhatunk meg a mértéktelen orrcsepegtetés ártalmas szokásától.
– Beköszöntött az influenzaszezon, mindenki papír zsebkendőkkel és orrcseppes üvegcsével vág neki a hétköznapoknak. Az óránkénti csepegtetés nem okoz több kárt, mint hasznot?
– Egy kiadós nátha vagy influenza esetén valóban jó szolgálatot tesznek az orrcseppek. Orrpoliptól vagy orrmelléküreg-gyulladástól szenvedők szintén nem nélkülözhetik a szteroidos gyulladáscsökkentő készítményeket. Ezek valóban hatékonyan csökkentik az orrlégzési panaszokat vagy éppen azt a kellemetlen érzést, hogy még a fülünk is bedugul. Ám mindig be kell tartani az alkalmazás során a kezelőorvos vagy a mellékelt tájékoztató ajánlásait, mert a recept nélkül beszerezhető készítmények idővel ugyanúgy függőséget okozhatnak, mint például a cigaretta.
– Hogyan érdemes alkalmazni ezeket a szereket?
– Naponta maximum két-három alkalommal egy-két csepp elegendő ahhoz, hogy elérjük a kívánt hatást. Arra azonban ügyelni kell, hogy semmiféleképpen ne éljünk vele egy hétnél tovább, mert a huzamos ideig tartó alkalmazás szárító hatása miatt károsíthatja az orrnyálkahártyát. Ilyenkor állandósul a dugulásérzet, a szer esetleg égő, viszkető érzést okoz, és fokozódhatnak az orrlégzési panaszok, amire a függők rendszerint újabb cseppentéssel válaszolnak, ez pedig még tovább súlyosbítja a tüneteket.
– Mi a teendő ilyenkor?
– Első lépésként az a legjobb módszer, ha erőt veszünk magunkon, és megválunk az orrcseppünktől. Ha ez nem megy, választhatunk valamilyen nyálkahártyát kímélő, például A- vagy E-vitamin tartalmú olajos készítményt. Ez segíti meggyötört orrunk regenerálódását is. Hasonlóan jó hatásúak a vazelint és mentolt tartalmazó orrkenőcsök. Ezek a szerek megkönnyítik azt is, hogy leszokjunk az állandó csöpögtetésről.
– Van, aki tengerinek mondott sós vizet tartalmazó spray-re esküszik.
– Ez is jó választás, hiszen a sós víz antibakteriális hatásának köszönhetően akár meg is előzhet egy újabb fertőzést. Ám ha valaki nem akar ezreket költeni, akkor vásároljon egy üveg Salvus vizet és egy filléres szemcseppentőt. Ezek használatával ugyanazt a hatást éri el, mint a méregdrága termékekkel. Ne riadjunk vissza az orrunk sós vizes átmosásától se. A jógik is így vigyáznak az egészségükre.
– Nagyanyáink rendszerint a kamillateás inhalálással gyógyították a náthát.
– Az inhalálás szintén jó módszer, de ügyelni kell rá, hogy ne legyen forró a belélegzett gőz, mert az fokozhatja a gyulladást. A közvélekedéssel ellentétben a szauna sem tesz jót a náthás betegnek.
– Mit tehetünk még azért, hogy megszabaduljunk a kellemetlen tünetektől, ha egyszer már „túlgyógyítottuk” magunkat orrcseppekkel?
– Jól tesszük, ha figyelünk a környezetünkre. A túlságosan száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyát, ezért érdemes biztosítani a szobánk megfelelő páratartalmát. Akár Salvus vizes párologtatással is elérhetjük ezt. A túlfűtött helyiség szintén ártalmas, a 18-20 Celsius-fokos hőmérsékletet tekinthetjük optimálisnak. Ne felejtsük el, hogy a napi egyórás séta a friss levegőn szintén hozzájárul a regenerálódáshoz.
– A háziasszonyok azt is tudják, hogy a háztartás veszélyes üzem a különféle vízkőoldók, klóros és más fertőtlenítők belélegezhető párája miatt.
– Ez így igaz. Ezek a szerek valóban irritálhatják az orrnyálkahártyát, ugyanúgy, mint a forró gőzök. Éppen ezért én azt szoktam javasolni, hogy minden munkára szánjunk elegendő időt, így elkerülhetjük, hogy a kapkodás miatt belélegezzük az irritatív kipárolgásokat. Ám szót kell ejtenünk a dohányzásról is. A dohányfüst nemcsak a szív- és érrendszert és a tüdőt, hanem az orrnyálkahártyát is károsítja. Ha az ajánlott módszerekkel le tudunk mondani az orrcseppekről, próbáljunk megválni a végtelenül káros dohányzástól is.
