Csontritkulás
A legtöbb időskori kellemetlenség megelőzhető, a kedvezőtlen folyamatok pedig lelassíthatóak, ha betartjuk a helyes életmódra vonatkozó orvosi tanácsokat. A csontritkulás, vagyis az oszteoporózis e körbe tartozik. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal a megelőzésről, a lehetséges gyógymódról beszélgettünk.
– Az oszteoporózis nagyon alattomos betegség. Legtöbbször egy banális baleset miatti csonttörés figyelmeztet rá, hogy valami nincs rendben csontjainkkal. Nincsenek előjelei a csontállomány meggyöngülésének?
– A csontritkulásnak kezdetben valóban nincsenek értékelhető tünetei. Ám tudni kell, hogy a csontsűrűség nagyrészt a csont ásványianyag- és szervesanyag-tartalmától függ. Vagyis például a kalcium és foszfát, valamint a kollagénrostok határozzák meg, mennyire strapabíró a csontozatunk. Életkorunk előrehaladtával azonban fokozatosan csökken az ásványi anyagok és a szerves alkotóelemek beépülése a csontszövetbe, így előállhat a csontritkulás. Hasonló eredménnyel járhat az alkoholizmus vagy a túlságosan sok foszforsavat tartalmazó üdítőitalok fogyasztása.
– A közvélekedés szerint az oszteoporózis a nők betegsége. Ez igaz?
– Kialakulásának kockázata valóban lényegesen nagyobb a nők körében a menopauza után, mivel ebben az életkorban megváltozik a hormonháztartás, lecsökken az ösztrogénszint, ez pedig hatással van csontjaink ásványianyag-tartalmára is, így a csonttömeg csökkenésnek indulhat. Ritkábban azonban férfiaknál is előfordulhat. Különösen azoknak kell számolniuk vele, akik hosszú ideig szednek szteroidokat, vagy tartós dialízisre szorulnak. A daganatok gyógyítását szolgáló kezelések szintén hasonló következményekkel járnak. A gyulladásos bélbetegségek pedig együtt járnak a kalcium felszívódásának nehezítettségével, ami szintén hatással van a csontokra. A tartós D-vitamin-hiány szintén elvezethet a kóros állapotig.
– Életmódunknak nincs szerepe a betegség kifejlődésében?
– Hogyne volna. Rendszeres mozgással, a D-vitamin pótlásával, napozással sokat tehetünk csontjaink egészségéért. Ám ha betartjuk ezeket az ajánlásokat, akkor is kétévenként érdemes rászánni magunkat egy szűrővizsgálatra, ha a kockázati csoportba tartozunk. Kedvezőtlen eredmények esetén ugyanis megállíthatók vagy legalább lassíthatók a kóros folyamatok.
– Milyen vizsgálatokra készüljünk fel?
– Legpontosabb diagnózist a dexavizsgálat eredményeképpen lehet fölállítani. Ennek során az orvos képet kap a csigolyák, a combnyak és az alkar csontjairól, így következtetni tud az egész csontozat állapotára. A teszt azt is megmutatja, hogy esetünkben mekkora a törés kockázata. A vizsgálatot érdemes kétévente megismételni.
– Az előrehaladott csontritkulás milyen következményekkel járhat?
– Legfontosabb figyelmeztető jel, ha egy banális baleset is csonttöréssel jár. Előrehaladott stádiumban pedig bekövetkezhet ez akár egy korábban megszokottnak tekinthető terheléskor, még egy tüsszentés, erősebb köhögés esetén is. A csigolyák meggyengülésére utal az állandósult görbe testtartás.
– Mindezt valóban érdemes megelőzni. Hogyan tegyük?
– Fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő D-vitamin-pótlásról, a napi szükséglet legalább 2000 NE mennyiség. Emellett nélkülözhetetlen az ásványi anyagokban gazdag étkezés is. Nem mondhatunk le a tavasztól őszig tartó időszakban a napfürdőzésről sem, természetesen a napozás szabályait is betartva. A rendszeres torna szintén javítja csontozatunk állapotát, hiszen így meg tudjuk őrizni testünk rugalmasságát, a hátizom-erősítő gyakorlatok révén pedig megkönnyíthetjük csigolyáink munkáját. Az interneten talált vagy gyógytornász által javasolt, heti kétszer-háromszor elvégzett félórás gyakorlatsor ha teljes gyógyulást nem is hoz, de jelentősen lassítja vagy akár meg is állíthatja a kedvezőtlen folyamatokat.
