Csontritkulás: a dobogós népbetegség

– A csontritkulás Magyarországon a harmadik helyen áll a népbetegségek körében, csak a cukorbaj és a szív- érrendszeri megbetegedések fordulnak elő gyakrabban. Miért nem fordítunk elég figyelmet csontjaink egészségére?

– Az oszteoporózis alattomos betegség, hosszú ideig nem okoz érzékelhető tüneteket. Gyakran csak az első, máskor fel sem vett terhelés hatására bekövetkező törés figyelmeztet a csontszövetek meggyengülésére, a csonttömeg csökkenésére. Leggyakrabban a combnyak, a medence, csukló törik el ilyenkor. Ám ha előrehaladott a csontritkulás, akkor akár egy hajolás, egy kisebb tárgy felemelése vagy még egy erősebb köhögés is töréshez vezethet. Súlyos esetben pedig akár egy-egy csigolya is összeroppanhat.

– A közhiedelem szerint a csontritkulás kifejezetten női betegség. Valóban?

– Korántsem. Férfiak körében is gyakran előfordul, főként az életkor előrehaladtával. E közvélekedés valószínűleg azért alakult ki, mert a menopauza után nőknél gyakoribb. De tudni kell, hogy a veszély bárkit fenyegethet, kísérője lehet bizonyos hormonális változásoknak vagy betegségeknek. De a nagy dózisban, hosszú ideig alkalmazott szteroidos kezelésnek vagy a gyomorsavgátló készítmények folyamatos szedésének is lehet ilyen következménye.

– Milyen más rizikófaktorokkal számolhatunk?

– Komoly kockázatot vállalnak magukra a dohányosok és a rendszeres nagyivók. A vitaminháztartás felborulása ugyanis nemcsak a tüdőnek, az érrendszernek és a szívnek árt. A mozgásszegény életmód szintén a csonttömeg csökkenéséhez vezethet, nem csupán az izomzat satnyulásához.

– Milyen mozgásformákat válasszunk, hogy megelőzzük a bajt? A napi séta vagy heti úszás elegendő?

– A séta, az úszás nagyon fontos ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket. Ám ha már megkezdődött a csontritkulás folyamata, akkor annak megállításához, a csontszövet visszaépítéséhez már nem elegendő. Olyan mozgásformákat kell választani, amik terhelést adnak a csontoknak is. Jó szolgálatot tehetnek a súlyzóval végzett gyakorlatok, a futás, de a kardioedzés is. Az interneten egyébként sokféle edzőprogram található, ami segíthet. E mozgások ráadásul a fogyáshoz is hasznosak, ami szintén jót tesz az egész szervezetünknek.

– Hogyan táplálkozzunk a megelőzés érdekében?

– A vitaminokban gazdag, változatos étrend mellett fontos, hogy gondoskodjunk a D-vitamin pótlásról. Erre sajnos a mi éghajlati viszonyaink között szükség van, miként arra is, hogy a lehető legtöbb időt igyekezzünk napon tölteni. Hiszen a népesség zöme sajnos D-vitamin-hiányban szenved nálunk. Az internetes oldalak gyakran kalciumbevitelt is ajánlanak. Ám szerintem a szervezetünk számára szükséges mennyiséget inkább sajt, túró és más jó minőségű tejtermékek fogyasztásával vegyük magunkhoz. A kalciumtabletták rendszeres szedése komoly megterhelést jelentenek például a veséknek.

– Elhangzott, hogy az oszteoporózis alattomos betegség. Hogyan deríthetünk fényt a jelenlétére, mielőtt egy kéz- vagy combnyaktörés figyelmeztetne rá?

– Többféle vizsgálati módszer létezik, ezek közül a legelterjedtebb az úgynevezett DEXA vizsgálat, ami pontos információkat ad a csont sűrűségéről és ásványianyag-tartalmáról. Én azt szoktam ajánlani a pácienseimnek, hogy 50 éves kor felett legalább kétévente menjenek el ilyen szűrővizsgálatra. Ehhez sajnos nem elegendő a háziorvosi beutaló, a reumatológus írhatja ki. Emellett található az interneten egy teszt (https://www.fraxplus.org/calculation-tool), amelynek kitöltésével megtudhatjuk, mennyiben vagyunk kitéve a csontritkulás veszélyének. A válaszadáshoz ugyan szükség van minimális angol nyelvtudásra, de ez ne riasszon vissza senkit. A csontritkulás korai felismerése és a megfelelő terápia lassíthatja a kóros folyamatokat.