A közös értékrend tartja össze a kapcsolatokat
Egy ágyban az ellenséggel: hogyan befolyásolnak egy kapcsolatot a politikai viták?
Egy friss brit kutatás, amely a Sleeping with the Enemy (Egy ágyban az ellenséggel) címet viseli, gyökeresen cáfolja a romantikus közhelyeket: a hosszú távú párkapcsolatokban nem az ellentétek vonzzák egymást, hanem a hasonló politikai világnézet jelent stabil alapot. A Max Planck Demográfiai Kutatóintézet és a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem kutatói több mint harminc év adatait elemezték a British Household Panel Survey és annak utóda, a UK Household Longitudinal Study alapján. Az eredmény egyértelmű: azok a párok, akik eltérő politikai nézeteket vallanak – például egyikük konzervatív, a másik munkáspárti –, 38 százalékkal nagyobb eséllyel válnak el, mint az azonos nézeteket valló társaik. Ez a különbség már olyan mértékű, mint az eltérő vallási meggyőződés vagy az iskolázottságbeli különbségek hatása.
A Brexit-vita különösen éles törésvonalat jelentett: azoknál a pároknál, ahol az egyik fél a kilépés, a másik pedig a bennmaradás mellett állt ki, több mint 60 százalékkal nőtt a szakítás valószínűsége. Míg az egyező politikai meggyőződésű pároknál évente mindössze 0,77 százalék a szakítások aránya, a különböző nézeteket vallóknál ez 1,06 százalékra emelkedik. Az EU-tagságról vallott eltérő álláspont esetén ez a szám már 1,8 százalék, szemben a témában egyetértő párok 1,1 százalékos értékével.
A kutatók hangsúlyozzák: a jelenség nem pusztán politikai véleménykülönbségről szól.
A politikai beállítottság sok esetben a mélyebb, világnézeti értékek tükre, és ezek az alapvető meggyőződések jelentik a kapcsolatok érzelmi stabilitásának sarokkövét.
A társadalomtudományban ezt a mintát asszortatív párválasztásnak nevezik, ami azt jelenti, hogy az emberek általában nem véletlenszerűen találnak párt, hanem kifejezetten a hozzájuk hasonló partnert keresik. Korábbi, nagymintás elemzések már kimutatták, hogy egyes párok tagjai sok tekintetben hasonlítanak egymásra: hasonló személyiségjegyekkel, intelligenciával, iskolázottsággal, vallási nézetekkel vagy életmódbeli szokásokkal rendelkeznek. A mostani kutatás azonban elsőként bizonyítja azt, hogy a politikai értékrend egyezése legalább ilyen meghatározó tényező.
Alessandro Di Nallo, a tanulmány egyik társszerzője kiemelte: „Sok vizsgálatot végeztek már arról, mi vezet egy párkapcsolat felbomlásához – a korkülönbség, az etnikai háttér vagy a[z eltérő] személyiségtípusok gyakori tényezők. A politikai nézetek szerepét azonban eddig nem elemezték kellő mélységben. A mi kutatásunk ezt a hiányt pótolja, és egyértelművé teszi, hogy a politikai hovatartozás jelentős hatással van a kapcsolat tartósságára”.
Meglepő módon nemcsak a politikai ellentét, hanem a közöny is kockázatot jelent.
Azoknál a pároknál, akik közül egyik fél sem rendelkezik határozott politikai véleménnyel, szintén magasabb a szakítási arány.
A kutatók szerint ez is arra utal, hogy a kapcsolatok érzelmi stabilitásához szükség van egyfajta közösen vallott világnézetre – még ha nem is minden részletben egyezőre, de alapértékek szintjén mindenképpen.
A 2016-os Brexit-népszavazás különösen jól példázza, hogy egy politikai törésvonal hogyan szivároghat be a legintimebb emberi viszonyokba. Számos brit háztartásban a kilépés vagy bennmaradás kérdése nem csupán politikai vita tárgyát képezte, hanem hosszú távon is megbontotta a párkapcsolati egyensúlyt. Míg a modernitás gyakran azt hirdeti, hogy a véleménykülönbségek természetesek és hasznosak, a kutatás eredményei világosan mutatják: a közös értékrend nem csupán előny, hanem a kapcsolat tartósságának egyik alapfeltétele.
Konzervatív szemszögből a tanulmány tanulsága egyértelmű: aki tartós, értékalapú kapcsolatot keres, annak nem szabad figyelmen kívül hagynia azt, hogy párja miként gondolkodik a nemzetről, a szuverenitásról, a hagyományokról vagy éppen az európai integrációról. A politikai világnézet nem csupán közügy, hanem a közös élet egyik legfontosabb alapja is.
A kutatás módszertani alapossága is figyelemre méltó. A résztvevők évről évre válaszoltak arra, hogy kapcsolatban élnek-e, milyen pártra szavaznának, illetve hogyan állnak a Brexit kérdéséhez. Az elemzés során a kutatók kiszűrték a torzító tényezőket – például az életkort, a gyermekszámot, a jövedelmi helyzetet és a lakóhely változását –, így a politikai nézetkülönbség önálló, statisztikailag igazolt válási rizikófaktorként jelent meg.
A Sleeping with the Enemy megállapításai különösen aktuálisak a mai, identitásalapú nyugati társadalmakban. A politikai törésvonalak egyre élesebbek, és ez a széttagoltság nem csupán a közéletet, hanem a magánéletet is befolyásolja. Magyarországon is tapasztalhattuk ennek jeleit a migrációs válság, a genderideológia vagy éppen az uniós szankciók körüli viták idején, amikor a közéleti nézetkülönbségek családi kapcsolatokat is próbára tettek.
A tanulmány tehát nem csupán brit, hanem közép-európai kontextusban is fontos üzenetet hordoz: a tartós párkapcsolat alapja nem a vélemények sokfélesége, hanem a közös értékekbe vetett hit.
(forrás)
