Egyre nő a hőség

Hőhullámok már a XX. század elején is voltak, a leglényegesebb különbség, hogy az utóbbi években gyakrabban jelentkeznek és hosszabb ideig tartanak. Azóta, hogy 1950-ben elkezdték feljegyezni az adatokat, 0,16 Celsius-fokkal megdöntve a 2019-es rekordot, az idei volt a valaha mért legmelegebb június a Földön, az Európai Unió műholdas programja, a Copernicus nyomán. Északnyugat-Európában, Mexikóban, az Egyesült Államokban és Szibériában is több száz napi melegrekord dőlt meg, utóbbi egyik városában június 20-án 38 fokos forróságot jeleztek a műszerek. A tendencia július elején is folytatódott, amikor az eddigi legforróbb napokat mérték a Földön.

Olyan éghajlati változások kezdődtek idén júniusban, ahonnan már nem biztos, hogy van visszaút – írja az Inside Climate News amerikai online környezetvédelmi magazin. A webes újság a közelmúlt rendkívüli éghajlati és időjárási jelenségei közül kiemeli, hogy június végén a grönlandi jégtakaró a valaha feljegyzett egyik legnagyobb mértékű havi olvadást produkálta. Az óceánok is melegebbek, mint ezelőtt bármikor. Kanadában a nyár eleji hőhullámok miatt hatalmas erdőterületek égtek le, aminek következtében az USA és Kanada egyes területeit vörösesszürke füstfelhő borította be, végítéletszerű látványt nyújtva. Ráadásul az előrejelzések szerint az év második felében a ciklikusan jelentkező El Niño jelenség is visszatér, ami tovább emelheti a globális hőmérsékletet. A szélsőségeket még hosszan lehetne sorolni…

A 30 Celsius-fok feletti nappali hőmérséklet okozta extrém körülmények nemcsak a minket körülvevő környezetet, de az emberi szervezetet is rendkívüli módon igénybe veszik. A gyerekek, a krónikus betegek és az idősek mellett a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Utóbbiakkal kapcsolatban a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) arra hívja fel a figyelmet, hogy a szívbetegek különösen megszenvedhetik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infark­tusveszély, emellett ödéma és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. Az erős izzadás pedig már önmagában is megerőlteti a szervezet motorját, a szívet.

Az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak ugyan a meleghez, de a szélsőséges igénybevétel az életerős embereknél is komoly problémákat okozhat. Súlyos hősokk, hőguta esetén a szervezet hőháztartása felborul, a fehérjemolekulák lényegében megfőnek, ami infarktusszerű tüneteket okozhat. Érdemes tehát akkor is komolyan venni a MKT tanácsait a folyamatos vízpótlásra és a sportolás intenzitására vonatkozóan, ha úgy érezzük, hogy a szóban forgó javaslatok szinte már unalomig ismételtek.

Dr. Becker Dávid, az MKT főtitkára korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszeresen vízhajtót szedő, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél különösen fontos a folyadékpótlás, hiszen a kiszáradás észrevétlenül is megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb csatornákon szállítják a vért. Az agy kiadja ugyan a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül.

A kardiológusprofesszor hangsúlyozta, hogy kánikula idején mindenkinek figyelnie kell arra is, hogy ne vigye túlzásba a testedzést. Az alapszabály, hogy csak annyit sportoljunk, amennyi jólesik! Különösen a szívbetegeknek kell tartózkodniuk az extrém fizikai terheléstől. Ennek hatására ugyanis nemcsak vizet, hanem elektrolitokat, nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot is veszítünk. A szervezetnek a hőség és az edzés következtében megnövekedett ásványianyag-igényét pedig a folyadékbevitellel folyamatosan pótolni kell.

Az egyre gyakoribb hőhullámok elleni védekezést azért is komolyan kell venni, mert az elmúlt húsz évben szinte megduplázódott hazánkban az áttéteket is okozó melanoma, vagyis a festéktartalmú bőrsejtek daganatos megbetegedése, de gyakrabban fordulnak elő a nem melanoma típusú tumorok is. Mindezekért a Napból a Földre érkező ultraibolya sugárzás a felelős. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint a legtöbb melanomás megbetegedés a megyeszékhelyekhez kötődik, olyan településekhez, ahol strand vagy természetes víz található. Ezért is lényeges, hogy életmódunk vegye figyelembe a nap járását.

A szakemberek nem győzik eléggé hangsúlyozni a legfontosabb aranyszabályok egyikét: kánikulai napokon 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk árnyékban, ne ilyenkor feszegessük szervezetünk tűrőképességének határait!