Az orvos válaszol
Életmentő gyorsaság
Az agyvérzés a daganatos megbetegedések és a szívinfarktus után a harmadik leggyakoribb halálok. Ám a felnőttkori rokkantságok túlnyomó részéért szintén a sztrók felelős. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyász arra figyelmeztet: az esetek döntő többségében mindkét tragédia elkerülhető, ha a beteg a lehető legrövidebb idő alatt megkapja a szükséges orvosi kezelést.
– Az agyvérzés mára feliratkozott a rettegett betegségek közé. Vannak-e előjelei?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy vannak olyan rizikófaktorok, amelyek megnövelik a kockázatát. Az elhízás, az alkoholizmus, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhanyagolt magas vérnyomás és koleszterin olyan tényezők, amelyek pusztítják érrendszerünket, és megnövelik a sztrók kialakulásának esélyét. Természetesen súlyosbító körülménynek számít, ha valakinek a családjában többször előfordult már ez betegség. Mindazonáltal köznyelvi megnevezése, a gutaütés, a szélütés arra utal, hogy hirtelen alakul ki a kóros állapot, leggyakrabban a kora délelőtti órákban.
– Az agyi katasztrófa bekövetkezése előtt semmi nem utal arra, hogy sztrók közeledik?
– Lehetséges figyelmeztetés lehet az átmeneti agyi keringési zavar, az úgynevezett tranziens iszkémiás attak, vagyis a TIA. Ez hasonló tünetekkel járhat, mint a szélütés, de még nem okoz sejtpusztulást. Mindazonáltal nagyon komolyan kell venni. Ez is azonnali orvosi segítséget igényel, amit rendszerint életmódváltásnak és folyamatos kontrollnak kell követnie. Enélkül gyorsan romolhat a beteg állapota, és végső soron a kezeletlen keringési zavar hetek vagy hónapok múlva sztrókhoz vezethet.
– Milyen tünetekkel kell szembenézni agyvérzés esetén?
– A hirtelen fellépő szédülés, erős fejfájás, az elhomályosodó látás, a beszédzavar jelzi a bajt. Előfordulhat, hogy egyik pillanatról a másikra ügyetlenné válik a beteg, minden kihullik a kezéből, mellényúl a tárgyaknak, elesik, mintegy nem tud parancsolni a végtagjainak. Az arc vagy a végtagok féloldali zsibbadása, bénulása már az elhatalmasodó állapotromlást jelzik, hasonlóan az eszméletvesztéshez.
– Mi játszódik le ilyenkor a koponyánkban?
– Az esetek zömében úgy keletkezik a sztrók, hogy egy vérrög elzárja valamelyik elmeszesedett agyi eret. Az is megtörténhet, hogy a test más részéről érkezik az agyba a vérárammal egy vérrög. Ilyen esetekben az elnevezés ellenére nincs vérzés a koponyán belül. Ám a vérrög miatt nem jut elegendő vér az érintett terület idegsejtjeihez, így azok oxigén és tápanyag nélkül néhány percen belül elhalnak. Vérzéses sztrók esetében más a helyzet. Ilyenkor valamelyik agyi ér megreped, a kiáramló vér nyomja az agyat, ami önmagában komoly veszélyt jelent. Ráadásul a sérült véredény már nem tudja ellátni oxigénnel a „rábízott” agyterületet. A végeredmény mindkét esetben ugyanaz, bár eltérő a gyógymód, amely segít a betegnek.
– Mit lehet tenni ilyen esetekben?
– Azonnal mentőt kell hívni. Szerencsére ma már az ország minden pontján kéznél a gyors orvosi segítség. A gyorsaság ebben az esetben életet menthet. Ám nem csak életmentő a gyors beavatkozás. Amennyiben a beteg három órán belül hozzájut a szükséges orvosi kezeléshez, elkerülhető a maradandó agykárosodás is. Vagyis megelőzhető a teljes vagy részleges rokkantság.
