– A kampány szerint egyszerű praktikákkal megelőzhető lenne az ételek okozta megbetegedések jelentős hányada. Mik azok az alapvető szabályok, ami fölött egy átlagos háziasszony figyelme hajlamos elsiklani?

– Például, hogy az élelmiszereket lefedve, egymástól elválasztva tároljuk a hűtőszekrényben, vagy hogy a citrusfélék héját meg kell tisztítani felhasználás előtt, mert gombaölő szerrel vannak fertőtlenítve. Azt a nagymamám is sokszor elmondta gyerekkoromban, hogy a tojást alaposan meg kell mosni, de arra már nem figyelmeztetett, hogy külön vágódeszkát kellene rendszeresíteni a hús, a zöldség vagy a kenyér szeletelésére, ellenkező esetben fennáll a keresztfertőzés veszélye. Arra szintén kevesen figyelnek, hogy a nedves törlőkendőn vagy a mosogatószivacson könnyen szaporodnak a baktériumok, ezért fontos azokat kiszárítani. Én ennél drasztikusabb módszert választottam: inkább megveszem a legolcsóbb mosogatószivacsot, használat után pedig kidobom. Fontos kérdés az is, hogy milyen alapanyagból főzünk, és a kész ételeket hogyan tároljuk. Persze senkitől sem lehet elvárni, hogy azonnal megváltoztassa beidegződött szokásait. Kicsit olyan ez, mint a fogyókúra: nem lehet egyik napról a másikra leadni tíz kilót, csak szépen, fokozatosan. Nyilván nem fog mindenki azonnal bio élelmiszereket vásárolni, már csak azért sem, mert ez pénztárcafüggő, ráadásul a háziasszonyok többségének nincs ideje a munka, a gyerekek és a háztartás mellett arra, hogy órákig kutasson különböző üzletekben biotermékek után, vagy bogarássza a címkéket káros adalékanyagokra vadászva. Nem azt szeretnénk, hogy mindenkinek hófehér, bacimentes konyhája legyen, mint egy tisztítószer reklámban, hanem hogy elinduljon a szemléletváltás.

– Miért vállalta el a felkérést?

– Sokan azt hiszik, azért, mert én így élek, és ebben példát tudok mutatni. De ez nem igaz. Valójában én is tanulni akartam, s a kampány céljai összhangban vannak az elvárásaimmal. Ha mindezt egy átlagos háziasszony mutatja be, hitelesebb az üzenet, és jobban célba ér. Leginkább az motivált, hogy megtudjam, a gyerekeimnek otthon mit és hogyan tehetek az asztalra.

– Kezdjük az alapanyagok beszerzésénél: mi az, amire most már tudatosan figyel vásárláskor?

– Eddig is alapvető igényem volt, hogy zöldséget és gyümölcsöt csak piacról vásároljak, és ott is kizárólag az őstermelőktől. Szabad tartásból származó tojást veszek, és kapirgálós csirkét, aminek a tenyésztőtől a konyhámig követni tudom az útját. A családot próbálom rászoktatni a teljes kiőrlésű kenyérre, a gyerekek erre még nem igazán vevők, de próbálkozom. Mi sem vagyunk tökéletesek: a Mikulástól nehéz elvárni, hogy biocsokoládét hozzon, mikor a gyerekek a gumicukornak örülnek. De azt már talán sikerült elérnem, hogy legyen igény a minőségi ételekre is.

– Ez nagyban is igaz: az igény megteremtéséhez a kínálat is legyen minőségi. Ameddig azonban egy piacon a hentes a tanyasi csirkéjét úgy definiálja, hogy az nem nagy, hanem kis vágóhídról származik, komoly problémák vannak.

– Ezt talán egy átfogó ellenőrzéssel lehetne visszaszorítani. De az ember nyugodtan hagyatkozhat az érzékeire. A valódi házi csirkének az íze, az állaga is más: sütés után omlós és szaftos marad a húsa, ráadásul pillanatok alatt átsül, nem úgy, mint a nagyüzemi keltetőkben nyomorgó társaié. Ezek az állatok a szárnyukat nem is tudják használni, hiszen nincs rajtuk izom. Amikor a gyerekem meséli, hogy a barátaival egy gyorsétteremben csirkeszárnyat ebédelt, mindig mondom neki, könyörgöm, a combját egyed, mert a csirke életében azt legalább használta.

– A konyhai feldolgozás során mi az, amin változtatott?

– A tároláson. Erre nagyon odafigyelek, a virslit már nem pakolom össze a felvágottakkal. A fagyasztószekrényben külön zacskókba, és külön fiókba teszem a húst, a zöldséget, és arra is figyelek, hogy a készételt vagy a már felolvadt húst ne fagyasszam le újra. A gyümölcs és zöldségtál nálunk mindennap van az asztalon. A nagylányom kamaszodik, ilyenkor különösen oda kell figyelni, mert ebben az életszakaszban meg tudnak lódulni a kilók. Ez a korosztály ráadásul meg van győződve arról, hogy a szépség a csontsoványságnál kezdődik.

– Mit gondol a különböző fogyókúratrendekről?

– Az édesapám mindig azt mondta, a háborúban nem voltak kövér emberek. Hagyjuk az elválasztós, léböjtkúra- és az efféle diétákat! A hatékony fogyás titka, hogy kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit a szervezet eléget. És persze mozogni kell. Én este már nem eszem, a gyomrom így kipiheni magát, reggel viszont kiadósan étkezem.

– Mit takar az ön számára az a fogalom, hogy egészséges életmód?

– A sport ebben az első helyen áll. Az volt az elvünk, hogy a gyerekek sport iránti igénye olyan legyen, mint a fogmosás. Azt hiszem, ez túl jól sikerült, nem is bírom velük tartani az iramot. Két és fél éves koruk óta sportolnak, Csenge, a nagylányom korábban úszott, most vízilabdázik, a középső lányom, Luca és a kisfiam, Csanád heti kétszer úszni járnak, Luca emellett vív, Csanád pedig focizik. Nekem nem is kell a súlyommal foglalkoznom, mert a gyerekekkel kapcsolatos logisztika már önmagában fogyaszt. Egyébként sosem betegek, ha mégis, egy-két nap alatt túl vannak rajta. Szokták is mondani, nem igazság, hogy az osztályból sokan betegek, csak mi nem. Orvoshoz általában oltásért vagy igazolásért megyünk, hogy egészséges a gyerek, versenyezhet.

– A gyerekek élsporttal kapcsolatos terveit támogatja?

– Igen, bár semmit nem teszek érte, csupán amennyit ők szeretnének, és amivel meg tudom őket óvni olyan helyzetektől, amit én átéltem, és nem akarom, hogy velük megtörténjen. Csenge, a nagylányom most abban a korban van, hogy bármit, amit mondok, vagy teszek, rossz. Annyit tudok neki tanácsolni, hogy szerintem most egy kicsit túledzed magad, vagy hogy verseny előtt kellene mozognod még egy kicsit. Lucával könnyebb a helyzetem, ő vív, és jobban elfogadja az észrevételeimet. Csanád még kicsi, hétéves. Nemrég volt egy versenyük, beengedett két gólt, és zokogott. Ilyenkor a lelkét ápolgatom, elmagyarázom neki, hogy a sport nem úgy működik, hogy az van, amit szeretnél. Az eredményért keményen meg kell küzdeni, és még akkor is érhet csalódás.

– És azzal mennyire nehéz megküzdeniük, hogy világbajnok az édesanyjuk?

– Csenge majdhogynem cikinek érzi, hogy én vagyok az anyukája, Csanád nem foglakozik ezzel, Luca viszont nagyon büszke rá, legszívesebben kiírná a pólójára, hogy Nagy Tímea lánya vagyok. Pedig otthon nálunk nem téma a versenyzés. Éppen ezért le se járok a vívóedzéseire. Egyszer azt mondta, azt szeretném elérni, amit te, és ez veszélyes mondat. Ha adódik majd ebből probléma, akkor kell kezelnem, mikor benne vagyunk, nem most. Lucát szeptemberben vittem le vívni, most kezdtek asszózni, ezért megkért, nézzem meg, hogy megy neki. Mondtam rendben, de újra csak pár hónap múlva megyek le az edzésére, hogy lássam, mennyit fejlődött. Az viszont egy nagyon jó visszajelzés számomra, hogy Lucát azért emelték ki a csoportból, mert nagyon motivált, viszont fogalmuk sem volt róla, hogy az én lányom.

– A mindennapos testnevelés ön szerint elég mozgás a gyerekek számára?

– Nagyon jó ötletnek tartom, de napi negyvenöt perc mozgás kevés. A gyerekeknek legalább két órát kellene valamilyen sportággal intenzíven foglalkozni. Ez éppen olyan alapvető dolog, mint hogy a kisbabákat kiviszik sétálni a friss levegőre. Persze előfordul velem is, hogy nem mozgok, egy ünnepi vacsora után kinek van kedve futni? Azt szoktam mondani, pihentetni kell az akaraterőt is. De hogy háromszázhatvanöt napig így éljek, azt nem tudnám vállalni.

Szentei Anna

Kampány az egészségért

Az élelmiszer-ellátás hosszú, szerteágazó és bonyolult folyamat, a termőföldtől az asztalig számos helyen veszélyforrással bír. Az Országgyűlés 2012. év elején törvényben döntött az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia elkészítéséről. A kampány e stratégiával összhangban több területen is segíti a fogyasztókat: a szállításból eredő élelmiszer-biztonsági kockázat csökkentése érdekében előnyben részesíti a helyi élelmiszer-előállítókat, felkészíti a fogyasztókat arra, hogy ismerjék meg az élelmiszerek eladásának szabályos feltételeit, illetve hogy elsajátítsák azokat a helyes konyhatechnikai módszereket, amelyek révén csökkenthető a helytelen élelmiszer-kezelésből eredő megbetegedések kockázata. Magyarországon ma becslések szerint évente több mint 3 millió ember betegszik meg nem megfelelő élelmiszer miatt. Ezek 70 százaléka okolható azzal, hogy a háztartásokban nem megfelelően tárolják és dolgozzák fel az alapanyagokat. Ez a szám egy kis odafigyeléssel, a higiéniai szabályok betartásával, valamint a megfelelő konyhatechnológiai ismeretek birtokában jelentős mértékben visszaszorítható – áll a NÉBIH közleményében.

A kampány weboldala:

www.eteltcsakokosan.hu