Hirdetés

Egy kutatás szerint, akik rendszeresen lidérces álmokat látnak, azoknál jóval nagyobb a korai halál esélye. Egy új amerikai tanulmány szerint azok a felnőttek, akiket hetente gyötörnek rémálmok, közel háromszoros eséllyel halnak meg idő előtt. A kutatók szerint a korai halálozás kockázata ebben az esetben olyan magas, mintha valaki erős dohányos lenne.

A kutatás négy nagy amerikai adatbázisból gyűjtött információkat, és több mint négyezer, 26–74 éves résztvevő életét követte 18 éven keresztül. A vizsgálat kezdetén felmérték, milyen gyakran tapasztalnak rémálmokat, majd a periódus végéig összesen 227-en haltak meg idő előtt.

Azoknál, akik rendszeresen rémálmokra ébredtek, majdnem háromszorosára nőtt a korai halálozás kockázata. Ez a kapcsolat független volt az életkortól, nemtől, mentális állapottól, dohányzástól és testsúlytól.

A korai halál titka

A kutatók az úgynevezett epigenetikus órákat is vizsgálták, amelyek a DNS kémiai módosulásai alapján mérik a sejtek valódi korát. Kiderült, hogy a gyakran rémálmoktól szenvedők biológiai életkora mindhárom vizsgált mérőszám szerint jelentősen meghaladja a tényleges életkorukat. Ez a gyorsabb sejtszintű öregedés mintegy 40 százalékban magyarázza a rémálmok és a korai halálozás közötti összefüggést.

Úgy tűnik, hogy a rossz álmokat kiváltó tényezők felgyorsítják a szervezet elhasználódását.

Ezért halunk meg korán a rémálmok miatt

A rémálmok a REM-alvási szakasz alatt jelentkeznek, amikor a test mozdulatlan, de az agy fokozott aktivitást mutat. Ebben az időszakban a stresszhormonok, például az adrenalin és a kortizol szintje az ébrenléti riadalomhoz hasonlóan megemelkedik. Ha az éjszakai lidérces álmok ismétlődnek, a szervezet nappal is részben készültségi állapotban maradhat. Ez tartós gyulladáshoz, magas vérnyomáshoz és a kromoszómák védősapkáinak gyorsabb kopásához vezethet, ami tovább gyorsítja az öregedést.

Ráadásul a rémálmok miatt bekövetkező hirtelen felriadás megszakítja a mélyalvást, amikor a test lenne igazán képes regenerálódni, és a sejtek eltakarítanák a felgyülemlett „hulladékot”.

Így a stressz és a rossz alvás együtt járva pusztító kombinációvá válnak.

Az agy jelezheti a bajt

A kutatók már korábban is megfigyelték, hogy azoknál, akik hetente tapasztalnak rémálmokat, nagyobb a korai demencia vagy Parkinson-kór kialakulásának kockázata. Úgy tűnik, hogy az álmokat irányító agyterületek részben megegyeznek azokkal, amelyeket ezek a betegségek is érintenek. Emiatt a gyakori rémálmok a kognitív romlás korai figyelmeztető jelei lehetnek.

A rémálmok meglepően gyakoriak a lakosság körében. A felnőttek mintegy 5%-a hetente, további 12,5%-uk pedig havonta él át rossz álmokat. Mivel ezek gyakoriak és kezelhetők, a szakértők szerint a rémálmok megelőzése közegészségügyi szempontból is fontos cél lehet. 

  • A kognitív viselkedésterápia,
  • a képzelet fejlesztésén alapuló technikák,
  • valamint a nyugodt, hűvös, sötét hálószoba mind csökkenthetik a rémálmok számát.

A kutatás korlátai és további lehetőségek

Bár az eredmények figyelemreméltóak, a kutatók óvatosan kezelik az adatokat. A vizsgálat alapját a résztvevők önkéntes beszámolói képezték, ami miatt nehéz egyértelműen elkülöníteni a valódi rémálmokat a kevésbé intenzív rossz álmoktól. Emellett a mintában túlnyomórészt fehérbőrű amerikaiak szerepeltek, így nem garantált, hogy az eredmények minden etnikai csoportban érvényesek. A biológiai életkort csak egy alkalommal mérték, ezért kérdéses, hogy a rémálmok kezelése képes lenne-e lassítani a sejtek öregedését.

Ugyanakkor a kutatás erőssége, hogy hosszú távon követte a résztvevők egészségi állapotát, és hivatalos halálozási adatokra támaszkodott, ami növeli az eredmények hitelességét.

Amennyiben más vizsgálatok is megerősítik ezt a kapcsolatot, várható, hogy a rémálmok gyakorisága is a rutinvizsgálatok részévé válik, akárcsak a vérnyomás vagy a koleszterinszint mérése. A rémálmokat enyhítő kezelések ugyanis olcsók, biztonságosak, és már ma is hozzáférhetőek, így nemcsak a nyugodtabb alvást segíthetik elő, hanem akár az életkilátásokat is javíthatják.