Jó tanácsok a darázs elleni harchoz
Fullánkos bajkeverők
Monoton zümmögés a tető alatt, papírszerű, gömb alakú fészkek a padlástérben, a faszerkezetek hézagain át ki-be mászkáló darazsak – mindez azt jelenti, megvalósult legrosszabb nyári rémálmaink egyike, darazsak költöztek a házba. Hogyan védekezzünk ellenük házilag, és költségek ide vagy oda, mikor kell okvetlenül szakemberhez fordulni?
Ha a darázs beveszi magát valahova, éppen a legszebb nyári élményeket képes hazavágni. Nem lehet egy kellemes ebédet elfogyasztani a kertben, mert amint feltálaljuk az ételt, tolakodva megjelennek és követelik belőle a jussukat, az egyre türelmetlenebb elhessegetésüknek pedig gyakran fájdalmas csípés a vége. A gyerek nem szaladgálhat mezítláb a pázsiton, mert a darazsak szeretnek a fűszálak között hűsölni a nyári hőségben. A kerti medencézés sem kellemes a társaságukban. Aki allergiás a darázscsípésre, annak a gyümölcsök szüretelése is kész orosz rulett, mivel az agresszív rovarok kifejezetten szeretik a mézédes szilva, körte levét szürcsölni, ezért aztán tömegesen lepik el a gyümölcsfákat.
De vannak extrémebb esetek is. Ahol nagy tömegben vernek tanyát a házban, ott még az épület szerkezetét is képesek károsítani. A tetők, padlások és falüregek védelmet nyújtanak számukra az időjárás viszontagságai ellen, egyben ideális helyszínt jelentenek fészeképítéshez, és könnyen találhatnak építőanyagot is a fészkükhöz, amelyben aztán akár 7-15 ezren is ellakhatnak. A túlszaporodás miatt pedig először púposodni kezd az adott terület, mintha csak beázás kezdődne, majd akár le is szakadhat a mennyezet. A lakók pedig menekülnek, hiszen ilyen tömeggel szemben még azoknak sincs sok esélyük, akik történetesen nem allergiásak a darázscsípésre.
Méh igen, darázs nem
Nem minden fullánkos támadóra tekintünk haraggal. A méh szorgos, gyűjti a mézet, ezt már gyerekkorunkban is megtanuljuk, ráadásul fullánkja horgas, így a csípés után a bőrben marad, és a méh elpusztul. Ez azt jelenti, hogy további fenyegetést már nem jelent. Ezzel szemben a darazsak többször is tudnak szúrni anélkül, hogy elveszítenék a fullánkjukat. Ráadásul éles, égő fájdalmat okoznak, amely tovább tarthat, mint a méhcsípés által okozott, és a reggelire fogyasztott vajas-mézes zsömle emléke sem enyhíti. Ez egyébként tudományosan igazolva van, a Schmidt-féle fájdalomskálán a darázscsípések általában magasabb helyezést érnek el, mint a méhcsípések.
Ráadásul az ember úgy érzi, évről évre több a darázs, és ez nem a jó öreg régen minden jobb volt effektus, és nem is az idő szépíti meg az emlékeket, mert tény, hogy az idegesítő fullánkosok egyre többen vannak. Miközben örülünk az enyhébb télnek, már aki nem szeret fázni, ez a darazsaknak is jól jön. Mivel nincsenek tartós, komoly fagyok, nem pusztulnak el. A régi telek csikorgó mínuszait ugyanis csak a királynők voltak képesek túlélni, mivel a szervezetük olyan anyagot termel, amely ellenállóbbá teszi őket a hideggel szemben. Manapság viszont már nem csak a koronás egyedek élnek túl, így tavasszal, már a szaporodás előtt is többezres kolóniák repülnek ki a fészekből.
Védekezni kell
Ha megjelenik a kertben a darázs, természetesen azonnal ki akarjuk paterolni. Adódik a kérdés: miként tegyük, és mennyibe fog kerülni? Kezdjük a súlyosabb esetekkel. Ha a ház tetőszerkezetébe vagy a szigetelésbe egy nagyobb kolónia fészkelte be magát, akkor nem ússzuk meg a szakember kihívását, kerül, amibe kerül. Ugyanis nemcsak a medve, a darázs sem játék, hiszen egy rejtett fészek esetében első látásra nem tudjuk megítélni, mennyire népes a kolónia; előfordulhat, hogy több ezer darazsat rejt.
Ennyi rovarral egyszerűen nem bírunk el a lakossági használatra szánt darázsirtó aeroszolok segítségével sem, ellenben jól felpaprikázzuk őket, aminek garantáltan kórház a vége, sőt, időről időre hallani halálos kimenetelű darázstámadásokról is. Ha nem tudjuk százszázalékos biztonsággal megállapítani, mennyi rovarral állunk szemben, mindenképpen érdemes szakembert hívni, akinek minden eszköze megvan hozzá, hogy biztonságosan és hatékonyan eltávolítsa a fészket, minimalizálva a darázscsípés kockázatát.
Nyilván bosszantó, hogy a fullánkosok miatt befut egy nem tervezett kiadás, de szerencsére a hivatásos darázsirtók árai bőven a megfizethető kategóriába tartoznak. A díjszabás általában az elvégzendő munka nehézségétől függ. Kisebb fészek eltávolításáért általában 15–25 ezer forintot szoktak elkérni. Ez az ár kisebb, könnyen hozzáférhető fészkekre vonatkozik, például a teraszon vagy alacsony épületeken. Költségesebb lehet, akár 25–50 ezer forint vagy annál is több, ha a fészek nehezen elérhető helyen, például magasban vagy falüregekben található, vagy speciális eszközöket igényel. Ezenfelül gyakran számolnak fel kiszállási díjat is, ami 5–10 ezer forint körüli összeg lehet, különösen ha a helyszín távol van a szolgáltató központjától. Szezonális hatások itt is érezhetők. Nyáron, amikor a darazsak aktívabbak, az árak magasabbak lehetnek a megnövekedett kereslet miatt. Drágíthatja a műveletet az is, ha a szolgáltató garanciát is nyújt a munkájára. Ez utóbbin pedig nem biztos, hogy jó ötlet spórolni, mivel meglehetősen gyakori, hogy még a szakembernek sem sikerül első próbálkozásra felszámolni a kolóniát. Ha több kezelés szükséges, az drágább lehet, mint a garancia.
Darázsűzés házilag
Szerencsére nem kell egyből szakemberért telefonálni, ha meglátunk egy darazsat a kertben. Ha ugyanis a fészek jól látható helyen, például a kerti fészer mestergerendáján épült, vagy a kocsibeálló zártszelvényéből kandikál ki néhány rovar, akkor jó eséllyel magunk is megsaccolhatjuk a létszámukat, és ami ennél is fontosabb, megközelíthetjük annyira, hogy hatékonyan tudjuk bevetni ellenük a rovarirtó sprayt. A művelet így sem teljesen veszélytelen, darázsirtás esetén mindig benne van a pakliban, hogy néhány fájdalmas csípéssel vonulunk le a csatatérről. Ám néhány alapszabály betartásával a kockázatot minimalizálhatjuk.
Érdemes hosszú ujjú ruhát, kesztyűt és lehetőség szerint arcvédőt vagy kalapot viselni, így kisebb támadási felület jut a fullánkosoknak. A rovarirtó palackot nem kell a darazsak orra alá dugni, 2-3 méteres távolságból is kellően hatékony, ezt a távolságot érdemes is megtartani, hiszen ha elszámoltuk magunkat a kolónia méretét illetően, és a darazsak agresszívvá válnak, jobb angolosan távozni a helyszínről.
Végül a legfontosabb szabály: késő este vagy kora reggel célszerű megtámadni a fészket, amikor a darazsak mind odabenn vannak és még nem aktívak. Azoknak is van lehetőségük felvenni a harcot az agresszív rovarokkal, akik tartanak a csípések okozta anafilaxiás sokktól, és nem vállalják a direkt összecsapást, vagy egyszerűen szeretnének a megelőzésre is súlyt fektetni. Egy műanyag palackot félbevágva, felső részét megfordítva az alsóba helyezve, majd édes folyadékkal (pl. cukros víz, sör) megtöltve kiváló csapda készíthető. A darazsak bemennek, de kijönni már nem tudnak.
A borsmentaolaj természetes rovarriasztó hatású. Egy kevés víz néhány csepp borsmentaolajjal összekeverve igen hatékony lehet, ha permetezővel szétfújjuk a fészek közelében. Az ecet szaga szintén taszítja a darazsakat, permetezős módszerrel szintén hasznos lehet. De a kerti növények tudatos kiválasztásával is megelőzhetjük a darazsak megjelenését: a különböző mentafajták, a kakukkfű, a citronella, az eukaliptusz és a fehér üröm természetes darázsriasztó, a kerti sütögetőt, teraszt érdemes ezekkel körbeültetni.
